A hegesztés biztonságtechnikája

 Hegesztések veszélyessége 

A legfőbb veszélyek és azok okai: 


Tűz és robbanásveszély 

  • nyomás alatt palackokban tárolt gáz (C2H2, H2) 
  • nagynyomású oxigén 
  • nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés 
  • robbanókeverék kialakulásának lehetősége 
  • nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly 
  • visszaégés, visszarobbanás (lángvisszacsapás) 
  • nagy hőfokú fém és salak 

Ártalmas sugárzások 

  • villamos ív fényhatása 
  • ibolyántúli és infravörös sugárzás 
  • elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások 

Káros élettani hatások 

  • fémgőzök belélegzése 
  • porok belélegzése (fémporok, SiO2) 
  • ózon belélegzése 
  • mérgező gázok, gőzök belélegzése 
  • áramütés
  • zaj
  • hőterhelés
  • fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél)

Fulladási veszély

  • égő láng oxigénelvonó hatása
  • levegő kiszorítása 
  • CO, CO2 atmoszféra keletkezése

Egyéb veszélyek 

  • mechanikai sérülések anyagkezelésből 
  • égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) 
  • fém és salakfröcskölés 
  • eszközök, berendezések hibás működése 

A veszélyek mind minőségi (fajta), mind mennyiségi (nagyság, hatékonyság) szempontból a technológiától függenek. A védelmet megfelelő szervezéssel, valamint egyéni és kollektív védőeszközök használatával kell biztosítani. 

A biztonságos hegesztés előírásai 

Szabályzatok, rendeletek, szabványok:

  • Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata (NYEBESZ) 
  • Acetiléngáz-fejlesztő Készülékek Biztonsági Szabályzata (AKBSZ) 
  • Gázpalack Biztonsági Szabályzat (GBSZ) 
  • Rendelet a tűzvédelemről (Tűzvédelmi Bizt. Szabályzat) 
  • Hegesztések Biztonságtechnikai Szabályzata (Tervezet)(HBTSZ) 
  • Érintésvédelmi Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb üzemi feszültségű erősáramú villamos berendezések számára (MSZ 172/1) 
  • Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb üzemi feszültségűerősáramú villamos berendezések számára (MSZ 1600/1-14) 
  • MSZ 4001 Védőszűrők hegesztési és kohászati célra 
  • MSZ 4006 Védőszemüveg. Felcsapható hegesztőszemüveg lánghegesztők részére 
  • MSZ 6292 Gázpalackok kezelése, tárolása 
  • MSZ 14700/1-3 Hegesztőpajzsok 
  • MSZ 15490 Légzésvédő készülékek 
  • MSZ 15498 Egyéni zajvédő eszközök 
  • MSZ 15663 Kalciumkarbid tárolásának tűzvédelmi és biztonsági előírásai 
  • MSZ 15664 Acetilén fejlesztő készülékek felállításának tűzvédelmi és biztonsági előírásai 
  • MSZ 21461 Munkahelyek levegőtisztasági követelményei 
  • MSZ 21875 Munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményei 
  • MSZ 18152 Munkahelyek megengedhető zajszintje 
  • MSZ-05 46.1410 Ívhegesztő berendezések üzemeltetése fokozottan veszélyes környezetben 
  • MSZ-09 57033/2 Vegyipari üzemekben végzett üzemfenntartás és karbantartás biztonságtechnikai követelményei
  • MVSZ-ekben meghatározott követelmények a HBTSZ-ben megjelölt „különleges körülmények” között végzett hegesztési munkákra
  • MSZ előírások (vagy MI ajánlatok hegesztés eszközei, berendezései, anyagai tekintetében

A hegesztés személyi feltételei 

Szakmai követelmények (önállóan hegesztési munkát végezhet...) 

  • legalább szakirányú középfokú szakképesítés, vagy
  • hegesztési munkák végzésére is jogosító szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi képesítő (4/89 MM és 18/86 MM rend.), vagy
  • eredményes képesítő tanfolyam (12/1992 IKM rend.), vagy
  • hegesztő szakmunkás bizonyítvány és ezen túlmenően még eleget tesz a következő mindegyik feltételnek is
  • az adott termelőeszköz kezeléséből és/vagy az adott hegesztési technológiából oktatásban részesült, erre betanították és
  • egészségileg alkalmas és
  • munkavédelmi vizsgát tett és
  • tűzvédelmi ismeretekből a hegesztési szakvizsga keretében levizsgázott és
  • a munka végzésével megbízták! 

Megjegyzések: 

  • gázellátó rendszerek (gázfejlesztő, gázpalack...) kezeléséhez nem kell hegesztői képesítés, de vizsgázniuk kell az AKBSZ/GBSZ illetve MSZ 6292 anyagából! 
  • a tűzvédelmi vizsga 5 évig érvényes. 

Egészségi alkalmasság

  • előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat 
  • rendszeresen ismétlődő ellenőrző vizsgálat (évente) 

Megjegyzés: 

hegesztési munkát testileg alkalmas, szellemileg ép, büntetőjogilag felelősségre vonható személlyel szabad csak végeztetni. 

Megbízhatóság

A technológiától való eltérés varrathibát eredményezhet (kimutatása csak roncsolásmentes vizsgálattal történhetik), ez törésre vezethet. A szilárdsági ellenőrzés csak szúrópróbaszerű lehet, eredményre akkor fogadható el az egész szerkezetre, ha kettő biztonsággal feltételezhető, hogy a hegesztő az összes varratot azonos gondossággal készítette.  A FELELŐSSÉGTUDATOT, A PONTOSSÁGOT A HEGESZTŐTŐL MINDEN ESETBEN MEG KELL KÖVETELNI! 

Hegesztői munkahely kialakítása 

Területigény 

Igazodik a gyártás jellegéhez. Figyelembeveendő:

  • hegesztőberendezés helyszükséglete 
  • kiszolgáláshoz szükséges terület nagysága 
  • szállítási, közlekedési utak helyszükséglete 
  • szerszámok, segédberendezések helyszükséglete 

Minimális terület (hegesztőfülkés munkahelyen) 4m² 

Világítás 

Minimálisan 200 lux Finom hegesztés, forrasztás, műanyaghegesztés esetén 400-500 lux. 

Fűtés 

Nagy hőterhelés, a fejlődő meleg miatt: izzadás, áramütés, páratartalom növekedés, kifáradás Hegesztőhely célszerű hőmérséklete 15-16°C. Finom forrasztásnál 18-20°C 

Szellőztetés 

Elegendő nagy légterű helyen ( min 400 m³/hegesztő ) természetes levegőcsere ( 4-10x óránként ) is elég lehet. 

Tájékoztató irányérték a szükséges frisslevegő mennyiségére:

  • acetiléngáz hegesztésnél kb. 1200 m³/óra/ m³ acetilén
  • ívhegesztésnél (eljárástól függően) 2000-4000 m³/óra 

Ha a természetes levegőcsere nem biztosítja a levegő kellő tisztaságát akkor, bevont elektródás kézi hegesztésnél pedig minden esetben helyi elszívás kell.

Megjegyzések:

  • ha a helyi elszívás nem kielégítő (pl. tartályban), vagy ólom, horgany (ötvözésű) anyagok hegesztésénél, vágásánál védőszűrős légzésvédővagy frisslevegős készülék szükséges!
  • forrasztásnál a folyasztó szerek, pácoló, tisztítóanyagok legtöbbje maró hatású, gázaik gőzeik mérgezőek, roncsolják a tüdőt, a légutakat. Ezeken a helyeken hatásos perem, vagy hátsó elszívás szükséges! 

Védőfelszerelések

 A hegesztő védőfelszerelései (egyéni védőeszközök): védőruházat, szemüveg vagy pajzs, légzésvédő- és zajvédő eszközök. A kollektív védelmet szolgálják: fényhatároló ernyők, elszívó és zajcsökkentő berendezések.

Kültéri munkák

  • Nagy szerkezetek hegesztése
  • Veszélyes töltetű berendezések hegesztése
  • Tűzveszélyes környezetben végzett hegesztés 

Magasban végzett munkák 

Munkagödörben végzett munkák 

Különleges körülmények között végzett hegesztések 

Ide sorolandók a keszonmunkák, a víz alatt, a szűk, zárt térben, tartályok belsejében végzett hegesztések, valamint az olyan szerkezetek, berendezések hegesztési és vágási munkái, amelyekben előzetesen robbanó vagy tűzveszélyes anyagok voltak, vagy a hegesztés közben ilyen gázkeverékek keletkezhetnek. 

Ívhegesztés 

Gázhegesztés 

Robbanás és tűzveszélyes anyagokkal töltött berendezések hegesztése 

Hegesztés tűzveszélyes környezetben 

Darabolás, vágás, hegesztő robotok 

Biztonságtechnika a fémek vágásánál:

  • Oxi-acetilén-vágás
  • Poradagolásos vágás
  • Ívvágás
  • Plazmavágás 

Különleges hegesztő eljárások:

  • Plazmahegesztés 
  • Elektronsugaras hegesztés 
  • Lézer hegesztés 
  • Forrasztás

 

Hegesztés fogalmai

A hegesztéssel kapcsolatos fogalmakat a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet tartalmazza.

Hegesztés: Munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, amelynek során az anyagok természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre, illetve a termikus vágás és darabolás.

Sajtoló hegesztés: A hegesztendő darabok nagy nyomással vagy ütéssel történő egyesítése úgy, hogy az érintkező fémesen tiszta felületek hozaganyag nélkül összehegednek.

Ömlesztő hegesztés: A kötés a hegesztendő anyagok összeolvasztása és a varratanyag kikristályosodása következtében alakul ki.

Hegesztő munkahely: A hegesztéssel rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztő munkahely lehet telepített vagy nem telepített.

Telepített munkahely: Hegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.

Nem telepített munkahely: Hegesztés céljára ideiglenesen kialakított munkahely.

Gázforrás: Gázpalack, gázpalack-telep, gázpalack-köteg, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék.

Gázpalack: A Gázpalack Biztonsági Szabályzat 2.1. pont szerint.

Gázpalack-telep: Változó számú – központi nyomásszabályozóval felszerelt – palackból összeállított gázforrás.

Gázpalack-köteg: Szállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás.

Gáztartály: Telepített, folyékony és/vagy gáz halmazállapotú anyag tárolására alkalmas tölthető gáztároló.

Acetilénfejlesztő készülék: Kalciumkarbid és víz reakciójának létrehozására szolgáló nyomástartó berendezés.

Biztonsági szerelvény: A gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény.

Hegesztő áramforrás: Áramot és feszültséget szolgáltató berendezés, amely rendelkezik ívhegesztéshez és rokon eljárásaihoz szükséges jelleggörbével.

Hegesztő berendezés: Az adott hegesztési technológia megvalósításához szükséges eszközök összessége.

Bekapcsolási idő (BI): Az ívhegesztő áramforrások terhelhetőségének jellemző adata. Azt fejezi ki, hogy a hegesztés során mennyi a ténylegesen hegesztéssel (leolvasztással) töltött idő a teljes ciklusidőhöz viszonyítva. (Ciklusidő a leolvasztási idő és a hegesztési mellékidő – pl. salakolás, elektródacsere – összege.) BI = hegesztési idő/ciklusidő

Elektródafogó: A hegesztőelektróda befogására és az áramcsatlakozás biztosítására szolgáló, szigetelt nyelű, szabványos kivitelű szerszám.

Munkakábel (hegesztőkábel): Az áramforrást az elektródafogóval összekötő szabványos vezeték.

Testkábel (visszavezetőkábel): A hegesztendő tárgyat és az áramforrást összekötő vezeték.

Hegesztő traktor: A fedettívű hegesztéshez használt, rászerelt huzaladagolóval, hegesztőfejjel, fedőpor-tartállyal ellátott önjáró szerkezet.

Hegesztőfej: A hegesztőhuzalt a hegfürdőbe vezető és az áramcsatlakozást biztosító szerkezet.

Ponthegesztő fogó: Mozgatható, kéziszerszám jellegű ponthegesztő szerkezet.

Nyílt ív: A hegesztési folyamat alatt az ív látható, a fény- és hőhatás a környezetet közvetlenül éri.

Fedett ív: Az ív porréteg alatt ég, nem látható, fényhatás a környezetet nem terheli.

Villamos ívhegesztés fokozottan veszélyes környezete:

  • szűk tér különösen, ha a falak vezetőképesek,
  • olyan hely, ahol a mozgás lehetősége a vezetőképes tárgyak közelében korlátozott,
  • nedves vagy meleg munkahely,
  • tartályok belseje.

Szűk, zárt, kis légterű tér: Az a zárt tér, amely kisebb 100 m3-nél, vagy valamelyik mérete (magasság, szélesség, hossz, átmérő) kisebb 2 m-nél.

Hegesztő: A vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy.

Hegesztés irányító: Legalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy.

Kifúvatás: A tömlő üzemi nyomáson néhány másodperc időtartamú átöblítése a tömlőben vezetendő gázzal.

Gázhegesztő készülékek üzemzavarai:

Visszavágás: a gázkeverék robbanásszerű (gyors) visszaégése durranó hang kíséretében, majd a láng újra begyullad a kilépő nyíláson. Pattogó hang mellett ismétlődhet.

Visszaégés: a gázkeverék áramlási sebessége kisebb az égési sebességnél, ezért a láng visszahúzódik az égőszárba, és sípoló hang kíséretében belül ég.

Visszacsapás: a visszaégés átterjed az injektoron, illetve keverőkamrán, és behatol a kisebb nyomású gázvezetékbe.

Visszaáramlás: a nagyobb nyomású gáz behatol a kisebb nyomású gáz vezetékébe. 

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők tűzvédelmi szakvizsgája

 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerint a hegesztők, valamint az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére érvényes tűzvédelmi szakvizsga szükséges.


Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki ezt a tevékenységet közvetlenül irányítja. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők esetében képesítési előfeltétel nincs.

A szakvizsga elméleti részből áll. Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül.

Tűzvédelmi szakvizsga