Villamos ellenállás-hegesztés

 A villamos ellenállás-hegesztés az ömlesztő-sajtoló hegesztőeljárások közé tartozik. Az ellenállás-hegesztés során a villamos áram Joule-hőjét használják fel úgy, hogy a jól vezető, kopásálló villamos érintkezők közé szorított, összehegesztendő munkadarabokon át villamos áramot vetetnek. Tekintve, hogy az ellenállás a két hegesztendő munkadarab közötti érintkező felületen a legnagyobb, ott keletkezik a legtöbb hő. A villamos ellenállás-hegesztést nagy áramerősségű (3000–15000 A) és kis feszültségű (1–10 V) árammal végzik.


A hegesztőáramot többnyire speciális réz szorítópofákon át vezetik a munkadarabba, ritkábban volfrámelektródákat is alkalmaznak. Az elektródákkal szemben követelmény a kopásállóság, a kiváló mechanikai szilárdság a hegesztés hőmérsékletén, jó hővezető képesség és végül alacsony hegedési hajlandóság a hegesztendő darabokkal. A hegesztendő munkadarabok anyagának függvényében különböző összetételű elektródákat használnak.

Az ellenállás-hegesztés főbb módszerei:

  • tompahegesztés,
  • ponthegesztés.

Tompahegesztés

A közel azonos keresztmetszetű, hegesztésre kerülő felületeken átfolyó áram a nagy átmeneti ellenállás miatt nagy hőt fejleszt, a darabok végei felmelegszenek. A felmelegedett felületekre merőleges erő hatására létrejön a kohéziós kötés. Az egyszerű tompahegesztésnél jobb eredményt biztosít az ún. leolvasztó tompahegesztés. Az eljárás során a hegesztésre kerülő felületeket először összeérintik, majd a hegesztőáram bekapcsolása után széthúzzák kissé a munkadarabokat. A két darab között ív keletkezik, egy vékony sáv megolvad, majd a két munkadarabot dinamikus lökéssel egyesítik.

Ponthegesztés

Ponthegesztést vékony lemezek és egymást keresztező acélhuzalok, hálók kötésére alkalmazzák. A lemezeket átlapolva hegesztik úgy, hogy a hegesztendő helyen két, rendszerint kúpos szerszámot (áramvezetőt) szorítanak a lemezekre.


Az összeszorított lemezeket az átfolyó áram felhevíti és az átmeneti ellenállás miatt a két lemez érintkezési felületén megolvad, az elektródokkal kifejtett erő hatására a lemezek az elektródok átmérőjének megfelelő felületen összehegednek.


Sajtoló hegesztés

 Hideghegesztés

A hideghegesztés olyan eljárás, a melynek során az adott hideg anyag folyáshatáránál lényegesen nagyobb feszültséggel terhelik az összekötendő felületeket. A hegesztés során a munkadarabok nagy alakváltozást szenvednek. Ez az alakváltozás tompahegesztéskor zömítési dudorként, átlapolt hegesztéskor pedig keresztmetszet-csökkenésként jelentkezik.


Minden anyaghoz tartozik egy meghatározott kritikus alakítási érték, amelynél a hegedés folyamata megindul. Ez az érték például alumíniumnál 150%, réz esetén 175%. A hideghegesztés előnye, hogy kívülről nem kell hőt bevezetni, nincs szükség hozaganyagra, különféle minőségű anyagok is hegeszthetők egymással. Hátránya az, hogy csak a hidegen jól alakítható anyagok hegeszthetők össze. A hideghegesztés fő alkalmazási területe az alumínium és réz alkatrészek kötése, valamint ezek kombinációja. A felhasználás területe döntően a villamosipar.

Robbantásos hegesztés

Robbantásos hegesztéskor az összekötendő, legtöbbször nagy felületű darabokat egymással párhuzamosan vagy szög alatt helyezik el, majd hirtelen keltett lökéshullámokkal a munkadarabokat egymáshoz csapják. Ennek hatására a munkadarabok összehegednek. A lökéshullámokat úgy keltik, hogy az egyik lemez külső felületére robbanóanyagot helyeznek el, amelyet az egyik végén begyújtanak, vagy mind a két lemezt robbanóanyaggal vonják be, és egyszerre gyújtják be. A robbantásos hegesztés időtartama néhány ezred másodperc. Ez nem elegendő a diffúzió lefolyására, ezért a különnemű fémek kötésében nem alakulnak ki átmeneti kémiai vegyületek, illetve a különböző acélok hegesztett kötésében átmeneti szövetszerkezetek. A robbantásos hegesztés sikeresen alkalmazható kettősfémek (bimetallok) kialakítására, a szerkezeti és különleges acélok, illetve ötvözetek egyesítésére (pl. plattírozás), elkopott szerkezeti elemek felújítására.

Kovácshegesztés

A kovácshegesztés a legősibb hegesztési eljárás, amelyet lágyacélok kötésére használnak. Bonyolult kovácsdarabokat ugyanis csak úgy lehet elkészíteni, ha egyes részeit külön kovácsolják, és ezeket utólag kovácshegesztéssel egyesítik. Kovácshegesztéskor a hegesztési hőmérsékletre hevített alkatrészeket egymásra helyezik, és a kötést külső erőhatással biztosítják. A kovácshegesztést az acél összetételétől függően 1350 °C körüli hőmérsékleten végzik. A jó kötés feltétele a tiszta, oxidmentes érintkező felületek biztosítása. Ennek elérését segítik elő a különféle hegesztőporok (bórax, vörösvérlúgsó, szalmiák, hamuzsír, kvarchomok). Ezek a hegesztőporok a revével könnyen olvadó, hígfolyós salakot képeznek, és megóvják a felületet a további oxidációtól.

Termithegesztés


A termithegesztés az egyik legrégibb hegesztési eljárás. Felfedezése H. Goldschmidt nevéhez fűződik, aki már 1899-ben vasúti sínek összehegesztésére alkalmazta. Jelentősége a lánghegesztés és a villamos hegesztési eljárások fejlődésével erősen csökkent, de vasúti sínek és csövek kötésére még gyakran használják.
Az eljárás alapja az, hogy a fém alumínium a vas oxidjait hőfejlődés közben tiszta vassá redukálja, miközben alumíniumoxid képződik. Hegesztés céljára a vas oxidjai közül főleg az Fe2O3 és az FeO jöhet számításba. A reakcióegyenletek:
3FeO + 2Al ⇔ 3Fe + Al2O3 + 836 kJ ,
Fe2O3 + 2Al ⇔ 2Fe + Al2O3 + 831 kJ .
A folyamat erősen exoterm (hőtermelő) jellegű. A hőfejlődés hatására a keletkező vas megolvad. A reakció azonban csak nagyobb hőmérsékleten indul meg, ezért a keverék meggyújtására báriumszuperoxidból és alumíniumból álló keveréket kell alkalmazni. Ez a keverék könnyen meggyújtható, a keletkező hő hatására a termitpor már tovább ég. Termithegesztéskor vagy csak a képződött salak hőtartalmát használják fel a hegesztés céljaira, vagy pedig a redukció útján keletkezett termitacél használható kötőanyagul. Eszerint a termithegesztést háromféle formában lehet alkalmazni:
  • termithegesztés nyomással,
  • termithegesztés öntéssel,
  • termithegesztés öntéssel és nyomással.


Hegesztés

A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet. A hegesztés mint oldhatatlan kötés, több száz éve ismeretes, igazi fejlődése azonban csak a 19. század végén kezdődött. Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használnak fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik.


Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegben megolvasztják és így kötik össze őket, vagy pedig az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag: hozaganyag beolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat. Kötést létre lehet hozni úgy is, hogy az összekötésre kerülő felületek közötti hézagot az alapanyaggal közel sem egyező, lényegesen kisebb olvadáspontú fémmel töltik ki. Ez azonban diffúziós kötés, forrasztásnak nevezzük.

A hegesztéshez szükséges kohéziós kapcsolat kétféle, egymással kombinálható módon hozható létre:

  • ömlesztő hegesztéssel és
  • sajtoló hegesztéssel.

Az ömlesztő hegesztés a kohéziós kapcsolat létesítésének az a módszere, amelyben az alapanyagoknak a kötés helyével szomszédos kis részét helyileg egy közös fémfürdővé olvasztják és abba még esetleg egy harmadik anyagnak (a hegesztőpálcának vagy az elektródának) egy részét is beolvasztják, majd az így keletkezett hegfürdőt a kötést áthidaló varrattá dermesztik. Azt az eljárást, amikor nem kötés a cél, hanem az alapanyagra a hozaganyagot viszik fel, felrakóhegesztésnek nevezik. Más felületi anyagminőség-igény esetén alkalmazzák.

Sajtoló hegesztéskor a szerkezeti elemek közötti molekuláris kapcsolatot erőhatással létesítik anélkül, hogy az alapanyagokat megömlesztenék. Ilyen például a kovácshegesztés és a hideghegesztés. 

Munkadarabok előkészítése hegesztéshez

A hegesztéshez való előkészítés szakszerűsége meghatározza a hegesztés minőségét, ezért

elengedhetetlen a gondos előkészítő tevékenység a fő műveletek szerint:

  • Egyengetés.
  • Felülettisztítás.
  • Darabolás, méretre vágás. 
  • Hegesztendő élek kialakítása.
  • Lefogás, illesztés, fűzés.



A szennyeződéseket, amelyek a hegesztés minőségét károsan befolyásolják, gondosan el

kell távolítani a létesítendő kötés helyén, és annak 20 mm-es szélességében.

A tisztítás történhet:

  • vegyi úton (pl. savazás),
  • mechanikusan (pl. drótkefézés, szemcseszórás).

Darabolás, méretre vágás:

A fémes anyagok szétválasztására főleg mechanikus vagy termikus eljárás kerül

alkalmazásra meghatározott pontosságú, alakhűségű és felületi minőségű félkész vagy

késztermék előállítás céljából.

Megvalósítás:

  • kézi vagy gépi úton,
  • hideg megmunkálással pl. kézi vagy gépi lemezvágóval,
  • termikus eljárással pl. ötvözetlen, gyengén ötvözött acéloknál lángvágás,
  • ötvözött acéloknál nem vas fémeknél pl. plazmavágással, lézervágással.
  • épületgépészeti szakterületen a lángvágás széleskörűen elterjedt. 


A hegesztés feltételei

 A hegesztési munkafolyamatnál a hegesztő szakmunkásnak figyelembe kell vennie a

tervezési, gyártási és ellenőrzési követelményeket oly módon, hogy minőségileg megfelelő

hegesztett kötést készítsen. 


A hegesztés megvalósításához szükségesek:

Személyi feltételek:

A feladat megvalósításához megfelelő felkészültségű és képzettségű személyek szükséges.

Gyártási előírások:

Tervdokumentációk, technológiai előírások, szabványok, gyártás alkalmassági előírások.

Anyagok:

Alapanyagok, hegesztőanyagok, segédanyagok.

Hegesztő berendezések:

Gázhegesztő apparát, hegesztő áramforrások,speciális hegesztőgépek.

Vizsgáló és mérőberendezések:

Roncsolásos és roncsolás mentes anyagvizsgáló berendezések, hitelesítés, kalibrálás.

Vizsgálatok:

Gyártás előtt, gyártás alatt, gyártás után. 

A hegesztés csoportosítása

Célja szerint:

  • kötőhegesztés: hegesztéssel két vagy több munkadarab egyesíthető
  • felrakó hegesztés: adott tulajdonságú felületet lehet kialakítani, kopott alkatrészekre
  • felületet felhordani, későbbi megmunkálás, felújítás céljából. (anyagfelhordás)

Energiaforrás szerint:

A villamos ív által végzett ömlesztő eljárások: hőforrása a gázközegben végbemenő

nagy hőmérsékletű kisülés; ami az alapanyagok (és többnyire hozaganyag)

megömlesztése útján hozza létre a kötést.



Termokémiai elven működő eljárások: energiaforrása hő termelő (exoterm) kémiai

reakció, amelynek során a fejlődő hő ömleszti meg a munkadarabot és a

hozaganyagot. Ide sorolható a gázhegesztés és az aluminotermikus hegesztés.

Sugárenergia által végzett ömlesztő hegesztések: hőforrása nagy teljesítményű

elektronsugár vagy lézersugár.

Elektromos ellenállás elvén működő eljárások: a hegesztéshez szükséges hő,

ellenálláshő, amely fejlődhet a megömlesztett salak Joule-hője által (villamos

salakhegesztés), érintkezési ellenállás útján (pont-, vonal-, fóliás vonal-, dudor- és

tompahegesztés stb.). Ez esetben a kötés hő és erő együttes hatására jön létre.

Mechanikai energia felhasználásán alapuló eljárások: a hegesztéshez szükséges hő

mechanikai energiából származik (súrlódás, sajtolás, képlékeny alakváltozás stb.). Az

ide sorolható főbb eljárások: dörzs-, ultrahangos, hidegsajtoló és robbantásos hegesztés.

Folyamata szerint: 

  • ömlesztő hegesztés
  • sajtoló hegesztés

Kivitelezés módja szerint:

  • kézi
  • félautomatikus
  • automatikus
  • teljesen automatizált (robot)

Nemzetközi számkódok szerint:

Ömlesztőhegesztés

l ívhegesztés (I)

  • 11 Fogyóelektródás, önvédő ívhegesztés (ÖFI)
  • 111 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (BI)
  • 12 Fedett ívű hegesztés (FFI)
  • 13 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (VFI)
  • 131 Fogyóelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (AFI)
  • 14 Nem - fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (-)
  • 141 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (AWI)
  • 15 Plazmaív-hegesztés (PI)
  • 18 Egyéb ívhegesztési eljárások (-)

2 Ellenállás-hegesztés (E)

  • 21 Ellenállás-ponthegesztés (PE)
  • 22 Ellenállás-vonalhegesztés (VE)
  • 23 Ellenállás-dudorhegesztés (DE)
  • 24 Leolvasztó tompahegesztés (LTE)
  • 25 Zömítő tompahegesztés (ZTE)
  • 29 Egyéb ellenállás-hegesztési eljárások (-)

3 Gázhegesztés (L)

  • 31 Oxigén-éghető gáz hegesztés (-)
  • 32 Levegő-éghető gáz hegesztés (-)

4 Sajtolóhegesztés (-)

  • 41 Ultrahangos hegesztés (UH)
  • 42 Dörzshegesztés (D)
  • 43 Kovácshegesztés (-)
  • 44 Hegesztés nagy mechanikai energiával (-)
  • 45 Diffúziós hegesztés (DM)
  • 47 Sajtoló gázhegesztés (-)
  • 48 Hidegsajtoló hegesztés (H)

7 Egyéb hegesztési eljárások (-)

  • 71 Aluminotermikus hegesztés (termithegesztés) (AT)
  • 72 Villamos salakhegesztés (SA)
  • 73 Elektro-gázhegesztés (EG)
  • 74 Indukciós hegesztés (IE)
  • 75 Fénysugaras hegesztés (-)
  • 751 Lézersugaras hegesztés (LS)
  • 76 Elektronsugaras hegesztés (ES)
  • 77 ívkisütéses sajtolóhegesztés (IS)
  • 78 Csaphegesztés (CSI)

Hegesztéskor végzendő mozgások szerint:

  • hegesztőfej vezetése
  • hozaganyag adagolása
  • munkadarab mozgatása  

Hogyan kezdődhetett?

A különböző történelmi időszakokban, a bronzkortól napjainkig fellelhetőek, akár mondák,

akár irodalmi művekben, az ember által alkalmazott hegesztési eljárások, melyek a fémek

összekötésére szolgáltak.


Képzeljük magunk elé a filmekben is látott törött kardokat, nagy

királyok jelképeit. Valójában a kovácsolás technológiájával történő hegesztésről van szó.

Mert mi is a hegesztés?

Egyszerűen a fémek összekötése elválaszthatatlanul?

A kovácsoló technikában a 19. század vívmánya hozott változást. Az új találmány a

villamosság volt. 1881–82 egy orosz feltaláló (inventer) Nikolai Benardos létrehozta az első

elektromos szénszálas eljárású ívhegesztést. 

Az első világháború idején a britek a hajótestek gyártásához elsősorban az ívhegesztést

használták, fejlesztették. Az 1920-as években előkerült az argon, hélium és hidrogén a

hegesztési eljárásokban, mivel a hegesztett anyagok porozitása megnövekedett. Az 1930-as

években az ívhegesztés sokat fejlődött. Megjelentek a különböző védőgázos ívhegesztési

eljárások. Az 1950-es években a plazma halmazállapot kísérletei a plazma halmazállapotot

létrehozó hegesztési eljárás alapján indultak el. Nagy áttörést jelentett az 58-as évek végén

az elektronsugaras, majd ezt követően a lézer technológiájú hegesztés. 1991-ben Nagy

Britanniában próbálkoztak dörzshegesztéssel, de hatásfoka (gazdaságossága) messze nem

érte el az eddig megismert eljárásokat. 

 

Hegesztési alapfogalmak

Hegesztett kötés: két vagy több mdb. között létesített állandó oldhatatlan és folytonos

kohéziós kapcsolat.

Alapanyag: az összekötendő munkadarabok anyaga.

Varrat: az alapanyagokhoz, és a meglévő hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohézióját

biztosító része.


Hegesztőanyag: a hegesztés folyamán külön adagold, vagy előre elhelyezett a varrat

tömegének és tulajdonságainak biztosítására szükséges anyagok.

Ömledék, vagy hegfürdő: az ömlesztő hegesztésnél kialakuló folyadékfázis tartománya,

megszilárdulásával keletkezik a varrat, ill. varratfém.

Beolvadás: az alapanyag eredeti felülete és a megszilárdult varratalapanyag határvonala

közötti legnagyobb távolság a varratkeresztmetszeten mérve.

Hőhatásövezet: az alapanyagnak az a meg nem olvadt része, ahol a hegesztési, forrasztási

vagy termikus vágási hő folyamat hatására mikró szerkezeti átalakulások játszódnak le. A

hegesztett kötés kritikus, leggyengébb része! 

Összeolvadási határ: az ömledék zóna és a hőhatásövezet közötti határ.

Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor, takarósor): a hőforrás egyszeri elmozgatásakor

megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdult anyag, amely lehet egysoros vagy

többsoros. A varratsornak a varrat hossztengelyével párhuzamosan való elhelyezése a

varratsorrend.

Gyök: a gyökhézagba elsőként kerülő hegesztési réteg többrétegű varratok esetén.

Takaróvarrat (koronaoldali és gyökoldali): a koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill.

a gyökoldalra hegesztett utolsó varratsor. 


Varrat jelölése

 Varrat jelölése műszaki rajzon az MSZ ISO 2553 alapján

1 nyilas mutatóvonal; 2a referenciavonal; 2b azonosítóvonal; 3 a varrat jele

A nyilazott mutatóvonal elhelyezése

Sarokvarratok méreteinek megadása z = a x 1.41

A varrat geometriai méreteinek ellenőrzésére használatos mérőeszközök





Varrat kötések

A varrat a kötés része, amelynek hegesztés irányú mérete többnyire jóval nagyobb a többi méreténél.

Szimmetrikus peremvarrat (a ábra) jön létre, ha a szimmetrikusan peremezett lemezéleket a peremhosszél mentén illesztjük össze.

I varrathoz (b ábra) a lemezszéleket nem kell leélezni, a homlokfelületeket hézag nélkül vagy hézaggal illesztjük össze. A hegesztés végezhető egy vagy két oldalról.

V és az Y varrathoz (c ábra) a lemezszéleket hegesztési eljárástól függő szögben élezzük le, és V varrathoz a letörési oldalél, Y varrathoz pedig a letörési oldalfelület mentén illesztjük. Y varrathoz meghatározott magasságú élgyök-felületet kell kialakítani.


A hegesztés végezhető egy oldalról vagy két oldalról, gyökvédelemmel vagy anélkül. A gyökvédelem – a hegfürdő gyökoldali átfolyásának megakadályozása – megvalósítható szalagvas alátéttel, kerámiával, porpárnával stb.

Az X varratnak követelménye a kétoldali hozzáférhetőség. Az U varrat (e ábra) előkészítése bonyolultabb az eddig említett varratok leélezésénél. A lemezélt adott letörési sugárral, ill. szöggel kell U alakúra alakítani.


A sarokvarratra jellemző a méret a varrat keresztmetszetének legkisebb mérete, a varratba írható egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság (f ábra).

A hegesztési varrat lehet egysoros vagy több, egymás mellé lerakott varratsorból álló többsoros varrat. Az egymás fölötti varratsorok varratrétegeket alkotnak, így egy varrat lehet egy vagy többrétegű. A többrétegű varratok között megkülönböztetünk gyökvarratot, töltővarratot és fedővarratot.


Hegesztési helyzetek ( pozíciók )

 A hegesztési helyzetet PA…PG betűkkel jelöljük, ferde tengelyű cső esetében pedig H (hegesztés felfelé), ill. J (hegesztés lefelé) betűvel. Ha kell, a betűjel kiegészíthető az S emelkedési szög és az R elfordulási szög három számjeggyel megadható értékeivel.

Hegesztési helyzetetek lemezen:

  • PA-vízszintes vályúhelyzet
  • PB-vízszintes álló sarokvarrat
  • PC-haránt tompavarrat
  • PD-fej feletti sarokvarrat
  • PE-fej feletti tompavarrat
  • PF-függőleges felfelé
  • PG-függőleges lefelé

Hegesztési helyzetetek csövön:

  • PH- függőleges felfelé
  • PJ- függőleges lefelé
  • H-L045: 45°-os csőtengely függőleges varrat alulról felfelé
  • H-J045: 45°-os csőtengely függőleges varrat felülről lefelé


Fronius TransSteel 3500-5000 Syn beállítása

 Fronius TransSteel 3500-5000 Syn beállítása















Védőgáz.

A védőgáz feladata az ívhegesztés során az oxigén és a nitrogén kiszorítása a hegesztés közvetlen közeléből, valamint befolyásolja a hegfürdő viszkozitását, így hatással van annak nedvesítő képességére. A védőgázas hegesztést a kötések jó minősége, a fedőpor- és a salak-eltávolítás elmaradása, semleges védőgáz alkalmazásakor a varrat kémiai összetételének állandósága, a koncentrált hőhatás következtében a keskeny hőhatásövezet, és ennek megfelelően a minimális elhúzódás jellemzi.


A védőgáztól függően ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélok, könnyű- és színesfémek, ill. ötvözetek, valamint különleges fémek és ötvözeteik egyaránt jól hegeszthetők. A legelterjedtebb gázok: az argon, a hélium és a szén-dioxid védőgáz, valamint az ezekből készült gázkeverékek. A gázkeverékek esetén az egyik alkotó lehet kis mértékben oxigén, valamint nitrogén is. Léteznek három, illetve négykomponenses védőgázkeverékek is.

Védőgáz beállítása MIG-MAG esetében:

Védőgáz beállítása AWI esetében:





Hegesztési eljárások szabványos jelölése.

 Az egyes csoportokon belül mindegyik eljárást egy-egy hivatkozási szám jelöli.

Leggyakrabban alkalmazott hegesztési eljárások szabványos jelölése, gyakrabban használt fajtái esetében a következők:


111 Kézi ívhegesztés bevont elektródával

114 önvédő porbeles huzalos ívhegesztés

121 fedett ívű hegesztés huzalelektródával

125 porbeles huzalelektródás, fedett ívű hegesztés

131 Fogyóelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (AFI, MIG-hegesztés)

135 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés (MAG-hegesztés)

136 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés porbeles huzalelektródával

137 Fogyóelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés porbeles huzalelektródával

138 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés fémportöltetű huzallal

141 Volframelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (AWI, TIG)

15 plazmaívhegesztés

21 Ellenállás-ponthegesztés

22 Ellenállás-vonalhegesztés

23 Dudorhegesztés

311 gázhegesztés (oxigén-acetiléngáz)

MIG/MAG hegesztés.

 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés MIG/MAG hegesztés.

A “fogyóelektródás hegesztés” nevet onnan kapta, hogy a huzal viszonylag vékony, ezért a gépnek folyamatosan adagolnia kell, hogy ne fogyjon el.

Előnye: Gyors, termelékeny, nagyon könnyű megtanulni a hegesztést, vékony lemezek kiválóan hegeszthetők.

Hátránya: Költséges a védőgáz és a gép, ezért használata inkább az iparszerű munkáknál jellemző.


A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztésnél az ív a folyamatosan adagolt huzalelektróda és a munkadarab között ég védőgáz atmoszférában. Védőgázként semleges argont vagy héliumot, vagy a kettő keverékét alkalmazzák. Aktív gázként széndioxidot és keverék védőgázt alkalmaznak.

A hegesztést egyenárammal, többnyire fordított polaritással kell végezni. A védőgázas ívhegesztő áram az egyenáram, ahol a huzalt a pozitív pólusra, a munkadarabot negatív pólusra kötik. A beállított ívfeszültség hegesztéskor gyakorlatilag nem változik, függetlenül az áramerősségtől. Az ív-feszültség értékét az adott hegesztési feladatnak megfelelően kell beállítani. A hegesztő áramforrás egyik fontos feladata, hogy a hálózati feszültséget és áramot a hegesztéshez szükséges értékre változtassa. A hegesztő áramforrást statikus és dinamikus jelleggörbe jellemzi. A statikus jelleggörbe az áramerősség és a feszültség kapcsolatát írja le. A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje lapos.

Védőgázként alkalmaznak:

  • semleges védőgázt (argon, hélium)
  • aktív védőgázt (CO2 – szén-dioxid)
  • keverék védőgázt (argon alapú általában)

A berendezés  fő részei:

hegesztő áramforrás: jelleg-görbéje vízszintes vagy enyhén eső, egyenáram, fordított polaritással végzik többnyire a hegesztést.

huzalelőtoló berendezés fő feladata: a hegesztő huzal egyenletes, megtörés nélküli előtolása a beállított huzal sebességgel. Fontos, hogy a huzalelőtolási sebesség és a huzal- leolvadási sebessége összhangban legyen.

A vezérlő berendezés feladata: a hegesztési folyamathoz szükséges kapcsolások végzése. A védőgáz ellátás és a hűtővíz ellátás ellenőrzése és szabályozása. A vezérlő berendezésben helyezkedik el az ívgyújtást elősegítő elektronikus egység is.

Hegesztő pisztoly: lehet léghűtéses vagy vízhűtéses. 

Fő részei: pisztolytest, gáz fúvóka az áramátadó csővel, markolat. 

Kiválasztásának szempontjai: feleljen meg a legnagyobb hegesztő áramnak, a védőgáz és a vízhűtés megfelelő szigetelésű legyen. A gyakran kopó alkatrészek könnyen cserélhetőek legyenek és a hozzákapcsolódó hegesztő tömlő hajlékony, és könnyű legyen.

Eljárások:

Argon védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés AFI / MIG

Rövidítése: AFI, nemzetközileg a MIG betűszót használják (Metal Inert Gas). Az eljárás során a hegesztőív a folyamatosan előrehaladó hegesztőhuzal és a munkadarab között ég. A hegesztőhuzalt két vagy négy görgő tolja előre, amelyeket a huzalelőtoló hajtószerkezete mozgat. A hegesztőhuzalt a hegesztőpisztoly huzalvezető spirálján, valamint a rézből, réz-cirkónium ötvözetből készült áramátadón keresztül vezetik a hegesztés helyére. AFI-hegesztéskor egyenárammal dolgoznak, és legtöbb esetben fordított polaritást alkalmaznak.

Argon és szén-dioxid gázkeverékéből álló védőgáz alatt végzik a hegesztést (CORGON- Magyarországon 82% Argon – 18% Szén-dioxid ).

CO2 védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés CFI /  MAG

Rövidítése: CFI vagy MAG (Metal Active Gas). Ezt az eljárást elsősorban ötvözetlen és gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítésére használják. A CO2 védőgáz alkalmazásakor problémát jelent, hogy a szén-dioxid gáz szén-monoxidra és oxigénre bomlik, ezért jelentős oxidációval lehet számolni. Az elektródhuzalba ezért dezoxidáló elemeket (mangánt és szilíciumot) ötvöznek. Előnye a gáz olcsósága és a mély beolvadás, hátránya a nyugtalan hegesztési ív, ebből következő erős fröcskölés. Impulzushegesztésre nem alkalmas.

rozsdamentes acél hegesztéséhez használatos CRONIGON 2 ami 98% Argont és 2% szén-dioxidot tartalmaz az ív stabilizálása érdekében.

A MIG/MAG hegesztés összehasonlítva az MMA-val az eljárás módjából adódóan termelékenyebb. ( A termelékenységet csökkenti, ha a  hegesztő leáll és új elektródát tesz az elektródafogóba, illetve a salak veszteséget is megspóroljuk. Tehát az egységnyi idő alatt lerakott varratfém tömege sokkal nagyobb.)

A tömör huzal használata ezt a hatékonyságot egészen 80 %- ig emelte és ezt a hatékonyságot növelte 95 %-ig a porbeles huzal megjelenése. A MIG/MAG egy sokoldalú hegesztési eljárás, mellyel a hegesztőanyagot nagyon jó kihozatallal és valamennyi hegesztési helyzetben lehet alkalmazni.

Az eljárást széles körben használják a vékony- , közép- és vastag acélszerkezeteknél, valamint olyan ötvözött alumínium szerkezeteknél, melyeknél a kézi munkavégzésre viszonylag magas arányban van szükség.

A porbeles huzal megjelenésével alkalmazása növekszik a hajógyártás, az olaj- és gázipari offshore ipar területén is.

A porbeles huzalok új lendületet adtak a robotizált - hegesztésnek is, hiszen ezen huzalok nagyon jól bírják az olyan nagy sebességű hegesztéseket, melyet kézzel már nagyon nehéz lenne lekövetni


Wolframelektródák

 Maga a wolramelektróda igen fontos szerepet játszik ennél az eljárásnál, kiválasztása nagy jelentőséggel bír.  A hegesztést végző szakemberek Magyarországon általában három típust részesítenek előnyben.  Ezek a zöld (W), piros (WT20) és az arany (WL15) wolframelektrodák. Iparunk 90%-ban ezeket használja.


A nálunk leginkább közkedvelt és leggyakrabban használt piros (WT20) jelölésű tóriumoxiddal ötvözött wolframelektróda Nyugat-Európában, az egészségre ártalmas kisugárzása miatt kivonásra kerül.

Zöld (W)

  • Standard elektróda alumínium hegesztéshez
  • Adalékmentes tiszta wolframelektróda
  • Váltakozó áramú hegesztésnél kisebb az egyenirányító hatás, az elektróda vég sima felületű gömb. Egyenáramnál (DC) még nagyfrekvencia mellett is nehezen gyújt.
  • Váltakozó áramú AWI hegesztés, és ötvözött és ötvözetlen alumínium hegesztéséhez ajánlott.
  • Egyenáramú (DC) hegesztésre nem alkalmas.

Fehér (WZ8)

  • Legjobb megoldás az alumíniumra
  • A cirkónium ötvözésű elektróda minimális wolfram szennyeződést biztosít.
  • Váltakozó áramú AWI hegesztés, alumínium és magnézium ötvözetekhez.

Szürke (WC20)

  • A WL-15 és WT-20 mellett a legnépszerűbb, kiváló élettartamú, általános elektróda
  • Összetétele: W +1,8 - 2,2% cériumoxid (a cériumoxid hozzáadása megnöveli az élettartamot a WP-00-hoz képest)
  • Alkalmas egyenáramú és váltakozó áramú hegesztésre is, különösen jó teljesítményt nyújt a kis áramerősségű váltakozó árammal. Ideális finomlemezes hegesztéshez.
  • Egyen vagy váltakozó áramú AWI hegesztés. Univerzálisan alkalmazható minden fémhez és ötvözethez az alacsony és közepes áramerősség tartományban.

Piros (WT20)

  • Összetétele: W + 1,8-2,2% tóriumoxid
  • Az összes ötvözőelem legjobb tulajdonságait ötvözi, amely kiváló ívgyújtást biztosít.
  • Az oxid növeli az elektronemissziót, jobbak a gyújtási tulajdonságok, az élettartam és az áramterhelhetőség.
  • Egyen áramú AWI hegesztés.
  • Rozsdamentes acélokhoz, szénacél, nikkel ötvözet, Titán, Réz.
  • Csak jó elszívás mellett alkalmazható.

Fekete (WL10)

  • Univerzális elektróda az egyenáramú (DC) AWI és plazma hegesztésben
  • Összetétele: W + 0,9-1,2% lantánoxid. (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
  • A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség.
  • Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés.
  • Fő alkalmazási területe az ötvözött és ötvözetlen acélok, az alumínium, titán, nikkel réz és magnézium ötvözetek hegesztése
  • Különösen ajánlott plazmahegesztéshez.

Arany (WL15)

  • Tehetség minden területen.
  • A Lymox mellett a WT-20 igazi alternatívája. A magasabb lantán tartalom javítja a gyújtási teljesítményt, a WL-10-hez képest.
  • Összetétele: W + 1,2-1,8% lantánoxid. (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
  • A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség
  • Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés,
  • Fő alkalmazási területe az ötvözött és ötvözetlen acélok, az alumínium, titán, nikkel, bronz, réz és magnézium ötvözetek hegesztése.

Kék (WL20)

  • Kiválóan használható automatizált hegesztésnél
  • A legmagasabb lantán tartalmú elektróda felülmúlhatatlan ívgyújtási eredményekkel.
  • Összetétele: W + 1,8-2,2% Lantán (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
  • A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség
  • Egyenáramú AWI hegesztés.
  • Fő alkalmazási területe egyenáramú magasan ötvözött és ötvözetlen acélok,  bronz, és réz ötvözetek hegesztése.

Türkiz (WR20)

  • Az első próbálkozás
  • Megközelítőleg 25 évvel ezelőtt kísérletezték ki az első kísérleti sugárzásmentes elektróda volt.
  • Összetétele: W + ritka földfémoxidok (cérium, lantán, yttírium és egyéb oxidok)
  • Az összes ötvözőelem legjobb tulajdonságait ötvözi, amely kiváló ívgyújtást biztosít.
  • Kiváló ívstabilitás.
  • Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés.
  • Univerzálisan alkalmazható egyenáramú és váltakozó áramú hegesztésnél, első sorban saválló és rozsdamentes acélok esetében.


Villamos ívhegesztés.

 Az elektromos áram hőhatása kétféleképpen alkalmazható hegesztési célokra. Az egyik a Joule-hővel végzett ellenállás-hegesztés, a másik az elektromos ívhegesztés, amely a plazmakisülés hőhatását hasznosítja. A plazma hőmérsékletét és erősségét az


elektronsűrűség és mennyiség határozza meg, amely beállítható a modern hegesztő berendezésekben (áramerősség és feszültség beállítás).

Az ívhegesztés első kidolgozója Benardos volt 1885-ben. Ennél az eljárásnál az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat egy szénpálcához kötik. A szénpálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az alapanyagot az ív keletkezési helyén megömleszti, a hézagot külön fémpálcával töltik fel. A Benardos-eljáráshoz egyenáramot használtak. Mára csaknem kizárólagosan a Slavianoff-féle eljárás terjedt el. Ebben az esetben elektródként fémpálcát használnak, míg a másik sarok a hegesztendő tárgy. A fémpálca és a munkadarab összeérintésével lehet az ívet húzni, amelynek hőhatása mind a munkadarab szélét, mind a hegesztőpálcát megolvasztja. A pálca lecsepegő ömledéke szolgál a varrat feltöltésére. A Slavianoff-eljáráshoz mind egyenáramot, mind váltakozó áramot lehet használni.

Hegesztés elektródákkal

A hegesztéshez használt elektródák lehetnek:

  • bevonat nélküli (csupasz) és
  • bevonatos elektródok.

Váltakozó áramú hegesztéskor a csupasz hegesztőpálca, amelynek összetétele közelítőleg megegyezik a munkadarab összetételével, nagyon kevés iont termel a villamos ívben. Ezért ilyen pálcával csak egyenáramról lehet hegeszteni, tekintettel arra, hogy váltakozó áramú ívben a feszültség – 50 periódusú áram esetén – másodpercenként százszor halad át a nullponton, így az ív újragyulladásához az a csekély ionizáció, amely csupasz pálcával létrejön, nem elegendő. Ezért már korán megjelentek az ív stabilitásához szükséges bevont pálcák. A bevonathoz olyan anyagot használnak, amely sokkal jobban ionizálható, mint az alapanyag. A bevonat ezen túlmenően az ömledék oxidációját is megakadályozza.

A hegesztő elektródok bevonatainak több típusa van:

  • vasoxidos,
  • vas-mangánoxidos,
  • rutilos,
  • cellulóz típusú,
  • bázikus.

Az egyenes, külsején bevont elektródokon kívül létezik porbeles elektródhuzal is, amely acélszalagból készült körszelvényű vagy lapos cső, belsejében por alakú töltettel. Ez az elektród hajlítható, tekercselhető (ellentétben a ridegsége miatt csak egyenes szálban forgalmazott külső bevonatos elektródokkal).

A kézi ívhegesztés, röviden MMA, más néven bevont elektródás ívhegesztésként ismert.

Ez a legrégebbi és legsokoldalúbban használható a számos hegesztési eljárás közül. A hegesztés során villamos ív jön létre és marad fenn a bevont fémelektróda vége és a munkadarab között. A megolvadt fémcseppek az elektródáról az íven át jutnak a hegesztési ömledékbe, miközben azokat a levegő káros hatásától a bevonatból keletkező gázok védik meg. A bevonatból képződött megolvadt salak lebeg a hegesztési ömledék tetején, így a szilárdulási ideje alatt megvédi a hegesztőanyagot a levegő hatásától.A salakot el kell távolítani minden egyes varratsor lehegesztése után.

Több száz különböző elektródát gyártanak, melyek gyakran tartalmaznak ötvöző anyagokat a hegesztés tartósságának, szilárdságának és képlékenységének fokozása érdekében.

A bevonat szerepe

  • ívstabilitás (váltóáramnál is stabil ív, fröcskölés csökkentése),
  • védelem szennyeződés ellen (inaktív gázok)
  • beedződés csökkentése ( hőszigetelő salakréteg), 
  • tisztítás (P-ból és S-ből foszfidok és szulfidok, kicsapódnak), 
  • ötvözés, kiégett ötvözők pótlása (ferroötvözetek a bevonatban: FeMn, FeCr, FeMo, FeTi),
  • felületalakítás (folyós salak felületi feszültsége). 

A kézi ívhegesztés előnyei:

  • kényszerhelyzetű hegesztésre alkalmas,
  • eltérő vastagságú anyagok is összeköthetők vele,
  • rendkívül igényes ötvözött és ötvözetlen szerkezetű varrat is kialakítható,
  • vegyes munkákra, hegezstési hibák javítására alkalmas,
  • üzemi vagy szerelési nehézségek áthidalhatók a segitségével,
  • a legolcsóbb berendezések szükségesek hozzá, egyszerű telepítés, nagy mozgékonyság, csekély karbantartási költség.

Hátrányai:

  • kis termelékenység
  • rossz energiahasznosítás.

A hegesztő elektródok bevonatainak több típusa van:

  • vasoxidos,
  • vas-mangánoxidos,
  • rutilos,
  • cellulóz típusú,
  • bázikus.

Argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés.

 Rövidítése: AWI. Nemzetközileg a TIG (Tungsten Inert Gas) betűszót használják. Az argon védőgázas AWI-hegesztéskor a volfrámelektród és az alapanyag között húzott ívet argon gázburok veszi körül. A gázburok hatásossága nagymértékben függ a gáz sűrűségétől és a hegesztés sebességétől (nagy hegesztési sebesség esetén az ív kiléphet a védőgáz burokból).


A hegesztéshez használt volfrámelektródák porkohászati úton készülnek, az alkalmazás céljától függően eltérő ötvözéssel. A különböző célra készült elektródák végeit eltérő színnel jelölik meg.

Tiszta volfrámelektródát csak alumínium hegesztéshez használnak. Zöld színű jelöléssel készül.

Általános használatra, acélok hegesztésére kb. 2% tóriumtartalmú, piros színjelű elektródákat, enyhén radioaktív hatású;

A cirkóniummal ötvözött volfrámelektróda színjelölése fehér;

A lantánnal ötvözött volfrámelektróda színjelölése fekete;

A cirkonnal ötvözött volfrámelektróda, színjelölése szürke.

Az argongázban kialakult ív sok szempontból eltér a levegőben létrejött villamos ívtől. Az argon egyatomos gáz, amelyben az elektronok mozgékonysága sokkal nagyobb, mint a kétatomos gázokban. Egy másik jellegzetes különbség az, hogy az ív egy igen nagy olvadáspontú volfrámelektród és egy viszonylag kis olvadáspontú fém között jön létre (különösen nagy a két olvadáspont közötti különbség például alumínium hegesztésekor), azaz az anód és a katód hőmérséklete között jelentős különbség adódik.

A hőmérséklet-különbség nagymértékben függ attól, hogy egyenes, vagy fordított polaritású kapcsolást alkalmaznak. Egyenes polaritású kapcsoláskor a volfrámelektród a negatív, a hegesztendő anyag a pozitív sarok. Ebben az esetben az elektródon levő katódfoltból igen nagy sebességű elektronok indulnak ki, amelyek az anódként kapcsolt alapanyagba ütköznek, amely aránylag keskeny területen, de nagyon erősen felmelegszik. Az így képződő varrat tehát keskeny, de nagyon mély. Az argongáznak ebben az esetben csak védőgáz szerepe van.

Fordított polaritású kapcsoláskor, amikor a hegesztendő anyag a negatív pólus, a nagy sebességű elektronok a volfrámelektród felé áramolnak, és abba ütközve fejlesztenek nagy hőt. A fordított polaritású kapcsolás előnye az, hogy a nagy sűrűségű, nagy tömegű argon ionok a tárgy felületére ütköznek, és az ott lévő esetleges oxid- és nitridhártyát feltörik, felbontják. Ebben az esetben az argongáznak nemcsak védőhatása, hanem tisztító hatása is van.

Az AWI eljárás során használunk egyen és váltakozó áramot is, ezért fontos a hegesztő berendezésen az áramnemnek megfelelő kiválasztására szolgáló kapcsoló, illetve az egyen áram polaritás kapcsolója, a berendezéseken fontos az áramerősség precíz beállításának lehetősége, ami egy fokozatmentes kapcsolóval történik. A korszerű hegesztő áramforrások úgynevezett inverteres gépek, amely először a hálózati feszültséget egyen irányítja, majd félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó (inverter) középfrekvenciás lüktetőfeszültséggé alakítja. Ezt a feszültséget egy transzformátor csökkenti a megfelelő kis értékre. A transzformátor szekunder tekercsére kapcsolódik a diódás egyenirányító és a simító fojtótekercs, amely a hegesztéshez szükséges egyenfeszültséget adja. Az ilyen felépítésű berendezések a többszöri energiaátalakítás ellenére is jobb hatásfokkal rendelkeznek mint a hagyományos transzformátorok.


Széndioxid védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés

Rövidítése: CFI vagy MAG (Metal Active Gas).

Mag hegesztő

Ezt az eljárást elsősorban ötvözetlen és gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítésére használják. A CO2 védőgáz alkalmazásakor problémát jelent, hogy a szén-dioxid gáz szén-monoxidra és oxigénre bomlik, ezért jelentős oxidációval lehet számolni. Az elektródhuzalba ezért dezoxidáló elemeket (mangánt és szilíciumot) ötvöznek. Előnye a gáz olcsósága és a mély beolvadás, hátránya a nyugtalan hegesztési ív, ebből következő erős fröcskölés. Impulzushegesztésre nem alkalmas.

Kevertgázas fogyóelektródás ívhegesztés: argon és szén-dioxid gázkeverékéből álló védőgáz alatt végzik a hegesztést (CORGON). 

Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés

 

Rövidítése: AFI, nemzetközileg a MIG betűszót használják (Metal Inert Gas).
Mig hegesztő

Az eljárás során a hegesztőív a folyamatosan előrehaladó hegesztőhuzal és a munkadarab között ég. A hegesztőhuzalt két vagy négy görgő tolja előre, amelyeket a huzalelőtoló hajtószerkezete mozgat. A hegesztőhuzalt a hegesztőpisztoly huzalvezető spirálján, valamint a rézből, réz-cirkónium ötvözetből készült áramátadón keresztül vezetik a hegesztés helyére. AFI-hegesztéskor egyenárammal dolgoznak, és legtöbb esetben fordított polaritást alkalmaznak.



Irányelvek

 

Mások személyi adataival való visszaélés

Nem engedélyezünk olyan alkalmazásokat, amelyek félrevezetik a felhasználókat úgy, hogy valaki másnak (pl. másik fejlesztő, vállalkozás, jogi személy) vagy más alkalmazásnak adják ki magukat.  Ne utaljon arra, hogy az alkalmazás valamilyen személyhez kapcsolódik, vagy valaki jóváhagyását élvezi, ha ez nem igaz.  Ne használjon olyan alkalmazásikonokat, leírásokat, címeket vagy alkalmazáson belüli elemeket, amelyek alapján a felhasználók tévesen azt hihetik, hogy az alkalmazás valamilyen személlyel vagy más alkalmazással áll kapcsolatban.

Felhasználói adatok

A fejlesztőnek a felhasználói adatokat (például a felhasználóktól vagy a felhasználókról gyűjtött adatokat, beleértve az eszközadatokat is) átlátható módon kell kezelnie. Ez azt jelenti, hogy nyilvánosságra kell hozni a felhasználói adatok hozzáférését, gyűjtését, felhasználását, kezelését és megosztását az alkalmazásból, és az adatok felhasználását a nyilvánosságra hozott irányelveknek megfelelő célokra kell korlátozni. Kérjük, vedd figyelembe, hogy a személyes és érzékeny felhasználói adatok bárminemű kezelésére érvényes még minden, az alábbi „Személyes és bizalmas felhasználói adatok” című szakaszban feltüntetett további követelmény is. Ezek a Google Play-követelmények kiegészítik a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok által előírt valamennyi követelményt.

Ha harmadik féltől származó kódot (például SDK-t) szerepeltetsz az alkalmazásodban, akkor biztosítanod kell, hogy az alkalmazásodban használt, harmadik fél által biztosított kód, valamint az alkalmazásodból származó adatok harmadik fél általi feldolgozására irányuló gyakorlatok megfeleljenek a Google Play Fejlesztői Programszabályzatnak, amely a felhasználásra és a közzétételre vonatkozó előírásokat is tartalmaz. Biztosítanod kell például, hogy az SDK-szolgáltatók ne adjanak el személyes és érzékeny felhasználói adatokat az alkalmazásból. Ez a követelmény attól függetlenül érvényes, hogy a felhasználói adatok továbbítása a szerverre történő elküldés után vagy harmadik fél kódjának az alkalmazásba történő beágyazásával történik.

Engedélyek és bizalmas információhoz hozzáférő API-k

Az engedély- és a bizalmas információkhoz hozzáférő API-kéréseket közérthető módon kell megfogalmazni a felhasználó számára. Csak olyan engedélyeket és bizalmas információkhoz hozzáférő API-kat kérhetsz, amelyek az alkalmazás meglévő, Google Play-adatlapján ismertetett funkcióinak vagy szolgáltatásainak megvalósításához szükségesek. Nem használhatsz sem olyan engedélyeket, sem olyan bizalmas információkhoz hozzáférő API-kat, amelyek nem nyilvános, megvalósításra nem kerülő vagy nem engedélyezett funkciókhoz vagy célokra biztosítanak hozzáférést a felhasználói vagy eszközadatokhoz. Az engedélyeknek vagy a bizalmas információkhoz hozzáférő API-knak köszönhetően megismert személyes vagy bizalmas adatok értékesítése, illetve értékesítési célból történő megosztása tilos.

Az adatokhoz való hozzáféréshez szükséges engedély- és a bizalmas információkhoz hozzáférő API-kéréseket összefüggéseiben, fokozatosan jelezd, hogy a felhasználó megértse, miért kér engedélyt az alkalmazás. Az adatok csak olyan célokra használhatók, amelyekhez a felhasználók hozzájárulásukat adták. Ha a fejlesztő később más célokra szeretné használni az adatokat, meg kell kérdeznie a felhasználókat, és gondoskodnia kell arról, hogy egyértelműen kifejezzék hozzájárulásukat az adatok további felhasználási módjaihoz.

Megtévesztő viselkedés

Nem engedélyezünk olyan alkalmazásokat, amelyek megpróbálják félrevezetni a felhasználókat, vagy tisztességtelen magatartást tesznek lehetővé. Ide tartoznak például a lehetetlen funkciót nyújtó alkalmazások. Az alkalmazásoknak pontos nyilatkozatot, leírást és képeket/videót kell biztosítaniuk funkcionalitásukról a metaadatok minden részében. Az alkalmazások nem kísérelhetik meg utánozni az operációs rendszer vagy más alkalmazások funkcióit és figyelmeztetéseit. Az eszköz beállításait csak a felhasználó tudtával és beleegyezésével szabad megváltoztatni, és csak akkor, ha a felhasználó visszavonhatja a változtatást.