A hegesztés biztonságtechnikája

 Hegesztések veszélyessége 

A legfőbb veszélyek és azok okai: 

Tűz és robbanásveszély 

• nyomás alatt palackokban tárolt gáz (C2H2, H2) 
• nagynyomású oxigén 
• nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés 
• robbanókeverék kialakulásának lehetősége 
• nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly 
• visszaégés, visszarobbanás (lángvisszacsapás) 
• nagy hőfokú fém és salak 

Ártalmas sugárzások 

• villamos ív fényhatása 
• ibolyántúli és infravörös sugárzás 
• elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások 

Káros élettani hatások 

• fémgőzök belélegzése 
• porok belélegzése (fémporok, SiO2) 
• ózon belélegzése 
• mérgező gázok, gőzök belélegzése 
• áramütés
• zaj
• hőterhelés
• fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél)

Fulladási veszély

• égő láng oxigénelvonó hatása
• levegő kiszorítása 
• CO, CO2 atmoszféra keletkezése

Egyéb veszélyek 

• mechanikai sérülések anyagkezelésből 
• égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) 
• fém és salakfröcskölés 
• eszközök, berendezések hibás működése 

A veszélyek mind minőségi (fajta), mind mennyiségi (nagyság, hatékonyság) szempontból a technológiától függenek. A védelmet megfelelő szervezéssel, valamint egyéni és kollektív védőeszközök használatával kell biztosítani. 

A biztonságos hegesztés előírásai 

Szabályzatok, rendeletek, szabványok:

• Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata (NYEBESZ) 
• Acetiléngáz-fejlesztő Készülékek Biztonsági Szabályzata (AKBSZ) 
• Gázpalack Biztonsági Szabályzat (GBSZ) 
• Rendelet a tűzvédelemről (Tűzvédelmi Bizt. Szabályzat) 
• Hegesztések Biztonságtechnikai Szabályzata (Tervezet)(HBTSZ) 
• Érintésvédelmi Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb üzemi feszültségű erősáramú villamos berendezések számára (MSZ 172/1) 
• Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb üzemi feszültségűerősáramú villamos berendezések számára (MSZ 1600/1-14) 
• MSZ 4001 Védőszűrők hegesztési és kohászati célra 
• MSZ 4006 Védőszemüveg. Felcsapható hegesztőszemüveg lánghegesztők részére 
• MSZ 6292 Gázpalackok kezelése, tárolása 
• MSZ 14700/1-3 Hegesztőpajzsok 
• MSZ 15490 Légzésvédő készülékek 
• MSZ 15498 Egyéni zajvédő eszközök 
• MSZ 15663 Kalciumkarbid tárolásának tűzvédelmi és biztonsági előírásai 
• MSZ 15664 Acetilén fejlesztő készülékek felállításának tűzvédelmi és biztonsági előírásai 
• MSZ 21461 Munkahelyek levegőtisztasági követelményei 
• MSZ 21875 Munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményei 
• MSZ 18152 Munkahelyek megengedhető zajszintje 
• MSZ-05 46.1410 Ívhegesztő berendezések üzemeltetése fokozottan veszélyes környezetben 
• MSZ-09 57033/2 Vegyipari üzemekben végzett üzemfenntartás és karbantartás biztonságtechnikai követelményei
• MVSZ-ekben meghatározott követelmények a HBTSZ-ben megjelölt „különleges körülmények” között végzett hegesztési munkákra
• MSZ előírások (vagy MI ajánlatok hegesztés eszközei, berendezései, anyagai tekintetében

A hegesztés személyi feltételei 

Szakmai követelmények (önállóan hegesztési munkát végezhet...) 

• legalább szakirányú középfokú szakképesítés, vagy
• hegesztési munkák végzésére is jogosító szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi képesítő (4/89 MM és 18/86 MM rend.), vagy
• eredményes képesítő tanfolyam (12/1992 IKM rend.), vagy
• hegesztő szakmunkás bizonyítvány és ezen túlmenően még eleget tesz a következő mindegyik feltételnek is
• az adott termelőeszköz kezeléséből és/vagy az adott hegesztési technológiából oktatásban részesült, erre betanították és
• egészségileg alkalmas és
• munkavédelmi vizsgát tett és
• tűzvédelmi ismeretekből a hegesztési szakvizsga keretében levizsgázott és
• a munka végzésével megbízták! 

Megjegyzések: 

• gázellátó rendszerek (gázfejlesztő, gázpalack...) kezeléséhez nem kell hegesztői képesítés, de vizsgázniuk kell az AKBSZ/GBSZ illetve MSZ 6292 anyagából! 
• a tűzvédelmi vizsga 5 évig érvényes. 

Egészségi alkalmasság

• előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat 
• rendszeresen ismétlődő ellenőrző vizsgálat (évente) 

Megjegyzés: 

hegesztési munkát testileg alkalmas, szellemileg ép, büntetőjogilag felelősségre vonható személlyel szabad csak végeztetni. 

Megbízhatóság

A technológiától való eltérés varrathibát eredményezhet (kimutatása csak roncsolásmentes vizsgálattal történhetik), ez törésre vezethet. A szilárdsági ellenőrzés csak szúrópróbaszerű lehet, eredményre akkor fogadható el az egész szerkezetre, ha kettő biztonsággal feltételezhető, hogy a hegesztő az összes varratot azonos gondossággal készítette.  A FELELŐSSÉGTUDATOT, A PONTOSSÁGOT A HEGESZTŐTŐL MINDEN ESETBEN MEG KELL KÖVETELNI! 

Hegesztői munkahely kialakítása 

Területigény 

Igazodik a gyártás jellegéhez. Figyelembeveendő:

• hegesztőberendezés helyszükséglete 
• kiszolgáláshoz szükséges terület nagysága 
• szállítási, közlekedési utak helyszükséglete 
• szerszámok, segédberendezések helyszükséglete 

Minimális terület (hegesztőfülkés munkahelyen) 4m² 

Világítás 

Minimálisan 200 lux Finom hegesztés, forrasztás, műanyaghegesztés esetén 400-500 lux. 

Fűtés 

Nagy hőterhelés, a fejlődő meleg miatt: izzadás, áramütés, páratartalom növekedés, kifáradás Hegesztőhely célszerű hőmérséklete 15-16°C. Finom forrasztásnál 18-20°C 

Szellőztetés 

Elegendő nagy légterű helyen ( min 400 m³/hegesztő ) természetes levegőcsere ( 4-10x óránként ) is elég lehet. 

Tájékoztató irányérték a szükséges frisslevegő mennyiségére:

• acetiléngáz hegesztésnél kb. 1200 m³/óra/ m³ acetilén
• ívhegesztésnél (eljárástól függően) 2000-4000 m³/óra 

Ha a természetes levegőcsere nem biztosítja a levegő kellő tisztaságát akkor, bevont elektródás kézi hegesztésnél pedig minden esetben helyi elszívás kell.

Megjegyzések:

• ha a helyi elszívás nem kielégítő (pl. tartályban), vagy ólom, horgany (ötvözésű) anyagok hegesztésénél, vágásánál védőszűrős légzésvédővagy frisslevegős készülék szükséges!
• forrasztásnál a folyasztó szerek, pácoló, tisztítóanyagok legtöbbje maró hatású, gázaik gőzeik mérgezőek, roncsolják a tüdőt, a légutakat. Ezeken a helyeken hatásos perem, vagy hátsó elszívás szükséges! 

Védőfelszerelések

 A hegesztő védőfelszerelései (egyéni védőeszközök): védőruházat, szemüveg vagy pajzs, légzésvédő- és zajvédő eszközök. A kollektív védelmet szolgálják: fényhatároló ernyők, elszívó és zajcsökkentő berendezések.

Kültéri munkák

• Nagy szerkezetek hegesztése
• Veszélyes töltetű berendezések hegesztése
• Tűzveszélyes környezetben végzett hegesztés 

Magasban végzett munkák 

Munkagödörben végzett munkák 

Különleges körülmények között végzett hegesztések 

Ide sorolandók a keszonmunkák, a víz alatt, a szűk, zárt térben, tartályok belsejében végzett hegesztések, valamint az olyan szerkezetek, berendezések hegesztési és vágási munkái, amelyekben előzetesen robbanó vagy tűzveszélyes anyagok voltak, vagy a hegesztés közben ilyen gázkeverékek keletkezhetnek. 

Ívhegesztés 

Gázhegesztés 

Robbanás és tűzveszélyes anyagokkal töltött berendezések hegesztése 

Hegesztés tűzveszélyes környezetben 

Darabolás, vágás, hegesztő robotok 

Biztonságtechnika a fémek vágásánál:

• Oxi-acetilén-vágás
• Poradagolásos vágás
• Ívvágás
• Plazmavágás 

Különleges hegesztő eljárások:

• Plazmahegesztés 
• Elektronsugaras hegesztés 
• Lézer hegesztés 
• Forrasztás

 

Hegesztés fogalmai

A hegesztéssel kapcsolatos fogalmakat a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet tartalmazza.

Hegesztés: Munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, amelynek során az anyagok természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre, illetve a termikus vágás és darabolás.

Sajtoló hegesztés: A hegesztendő darabok nagy nyomással vagy ütéssel történő egyesítése úgy, hogy az érintkező fémesen tiszta felületek hozaganyag nélkül összehegednek.

Ömlesztő hegesztés: A kötés a hegesztendő anyagok összeolvasztása és a varratanyag kikristályosodása következtében alakul ki.

Hegesztő munkahely: A hegesztéssel rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztő munkahely lehet telepített vagy nem telepített.

Telepített munkahely: Hegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.

Nem telepített munkahely: Hegesztés céljára ideiglenesen kialakított munkahely.

Gázforrás: Gázpalack, gázpalack-telep, gázpalack-köteg, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék.

Gázpalack: A Gázpalack Biztonsági Szabályzat 2.1. pont szerint.

Gázpalack-telep: Változó számú – központi nyomásszabályozóval felszerelt – palackból összeállított gázforrás.

Gázpalack-köteg: Szállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás.

Gáztartály: Telepített, folyékony és/vagy gáz halmazállapotú anyag tárolására alkalmas tölthető gáztároló.

Acetilénfejlesztő készülék: Kalciumkarbid és víz reakciójának létrehozására szolgáló nyomástartó berendezés.

Biztonsági szerelvény: A gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény.

Hegesztő áramforrás: Áramot és feszültséget szolgáltató berendezés, amely rendelkezik ívhegesztéshez és rokon eljárásaihoz szükséges jelleggörbével.

Hegesztő berendezés: Az adott hegesztési technológia megvalósításához szükséges eszközök összessége.

Bekapcsolási idő (BI): Az ívhegesztő áramforrások terhelhetőségének jellemző adata. Azt fejezi ki, hogy a hegesztés során mennyi a ténylegesen hegesztéssel (leolvasztással) töltött idő a teljes ciklusidőhöz viszonyítva. (Ciklusidő a leolvasztási idő és a hegesztési mellékidő – pl. salakolás, elektródacsere – összege.) BI = hegesztési idő/ciklusidő

Elektródafogó: A hegesztőelektróda befogására és az áramcsatlakozás biztosítására szolgáló, szigetelt nyelű, szabványos kivitelű szerszám.

Munkakábel (hegesztőkábel): Az áramforrást az elektródafogóval összekötő szabványos vezeték.

Testkábel (visszavezetőkábel): A hegesztendő tárgyat és az áramforrást összekötő vezeték.

Hegesztő traktor: A fedettívű hegesztéshez használt, rászerelt huzaladagolóval, hegesztőfejjel, fedőpor-tartállyal ellátott önjáró szerkezet.

Hegesztőfej: A hegesztőhuzalt a hegfürdőbe vezető és az áramcsatlakozást biztosító szerkezet.

Ponthegesztő fogó: Mozgatható, kéziszerszám jellegű ponthegesztő szerkezet.

Nyílt ív: A hegesztési folyamat alatt az ív látható, a fény- és hőhatás a környezetet közvetlenül éri.

Fedett ív: Az ív porréteg alatt ég, nem látható, fényhatás a környezetet nem terheli.

Villamos ívhegesztés fokozottan veszélyes környezete:

• szűk tér különösen, ha a falak vezetőképesek,
• olyan hely, ahol a mozgás lehetősége a vezetőképes tárgyak közelében korlátozott,
• nedves vagy meleg munkahely,
• tartályok belseje.

Szűk, zárt, kis légterű tér: Az a zárt tér, amely kisebb 100 m3-nél, vagy valamelyik mérete (magasság, szélesség, hossz, átmérő) kisebb 2 m-nél.

Hegesztő: A vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy.

Hegesztés irányító: Legalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy.

Kifúvatás: A tömlő üzemi nyomáson néhány másodperc időtartamú átöblítése a tömlőben vezetendő gázzal.

Gázhegesztő készülékek üzemzavarai:

Visszavágás: a gázkeverék robbanásszerű (gyors) visszaégése durranó hang kíséretében, majd a láng újra begyullad a kilépő nyíláson. Pattogó hang mellett ismétlődhet.

Visszaégés: a gázkeverék áramlási sebessége kisebb az égési sebességnél, ezért a láng visszahúzódik az égőszárba, és sípoló hang kíséretében belül ég.

Visszacsapás: a visszaégés átterjed az injektoron, illetve keverőkamrán, és behatol a kisebb nyomású gázvezetékbe.

Visszaáramlás: a nagyobb nyomású gáz behatol a kisebb nyomású gáz vezetékébe. 

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők tűzvédelmi szakvizsgája

 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerint a hegesztők, valamint az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére érvényes tűzvédelmi szakvizsga szükséges.

Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki ezt a tevékenységet közvetlenül irányítja. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők esetében képesítési előfeltétel nincs.

A szakvizsga elméleti részből áll. Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül.

Tűzvédelmi szakvizsga

Hegesztés általános szabályai

A hegesztéssel kapcsolatos alapvető szabályokat a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet tartalmazza.

A Szabályzat hatálya a fémek kötő és felrakó hegesztő eljárásait, termikus vágását és darabolását, mindezek kézi és gépesített változatait (a továbbiakban: hegesztés)

alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztő tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik. A Szabályzat előírásait alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek hegesztő laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztő tanműhelyeiben, a hegesztő képző, képesítő és minősítő bázisokon a hegesztést ismertető bemutatóknál is.

Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá:

• a műanyaghegesztés,
• a víz alatti hegesztés,
• a műszeriparban használatos kézi ellenállás-hegesztés,
• a barkácshegesztés.

Hegesztés általános követelményei

Hegesztő munkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat. Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős.

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével a munkáltatónak gondoskodnia kell különösen:

• a hegesztő munkahely biztonságos üzemeltetéséről,
• a munkavállalók egészségvédelméről,
• a hegesztő munkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról,
• a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról,
• a személyi védőeszközök juttatásáról,
• a kollektív védőeszközök használatáról,
• a hegesztő berendezések biztonságos állapotáról,
• más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról,
• közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről,
• a megfelelőség tanúsítására vonatkozó követelmények érvényesítéséről,
• a veszélyes külső körülmények (pl. szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról,
• a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről,
• a hegesztő(k) tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről.

Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen:

• a környezeti hatásokkal,
• a munkavégzés biztonságával,
• a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint
• a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket.

A hegesztő munkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést.

Hegesztés személyi követelményei

Hegesztést önállóan végezhet, aki

• betöltötte a 18. életévét, és
• a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és
• államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

Hegesztő szakmunkás tanulók, illetve különféle hegesztő eljárások gyakorlati oktatásán résztvevők csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett foglalkoztathatók.

Gázpalackot és acetilénfejlesztő-készüléket az kezelhet, akivel az ehhez szükséges ismereteket a munkáltató oktatás keretében elsajátíttatta.

A hegesztő munkák irányítására az a legalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy jogosult, akit erre a munkáltató írásban is megbízott.

Munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok

A hegesztő köteles a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt  és szükség szerint közben is  ellenőrizni. 

A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell:

• a közlekedési utak szabadon hagyását,
• éghető anyagok jelenlétét a közelben,
• födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések – éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt – tömítettséget,
• robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését,
• a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét,
• az elszívó/szellőző segédberendezések működését,
• a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelőberendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését,
• ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést,
• a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását,
• az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét,
• a figyelmeztető táblák meglétét.

Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. Ha a tűzgyújtási engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre szóló engedély) a hegesztő számára nem egyértelmű, akkor a pontosítást az engedély kiadójától meg kell kérni, és a hegesztést csak az egyértelmű utasítás alapján szabad végezni. A munka befejezésekor, vagy ha a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban kell hagyni, hogy azok ne lehessenek baleset okozói.

Szervezési követelmények

A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. Az átvizsgálás szempontjai az előző bekezdés szerint.

Öntőhegesztés (aluminotermikus hegesztés)

A hegesztő munkát csak akkor szabad végezni, ha a tűzvédelmi előírásokban meghatározott mennyiségű és fajtájú tűzoltó eszköz rendelkezésre áll és működőképes.

Termittüzet vízzel oltani tilos!

Hegesztés gázvezetéken

A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel) vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell elérni, és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl. vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani. Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell.

Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben

Biztosítani kell, hogy

• a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett értéket,
• gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen,
• ne alakulhasson ki oxigéndús atmoszféra.

Gázforrást, hegesztőáramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott üzemeltetni tilos!

Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő eszközt.

Hegesztés szabadban

A mindenkori időjárásnak (szél, eső, nap, hő stb.) megfelelő védelmet is biztosítani kell.

Tilos munkát végezni, ha

• a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt,
• zivatar van,
• villámlik! 

Nagyfrekvenciás indukciós hegesztés

A nagyfrekvenciás indukciós hegesztés tulajdonképpen ellenálláshegesztési eljárás érintkezés nélküli energiaátvitellel.

A módszert túlnyomóan csövek hosszvarratos tompahegesztésére alkalmazzák. A szalagéleken és az érintkezési helyeken nagy áramsűrűséggel lehet számolni, így a csőlemez élei megolvadnak. A kis behatolási mélység miatt ez a felhevített zóna nagyon kicsi, ezért az érintkezési pont mögött lévő összenyomási helyen csak minimális sorja keletkezik. A hőnek a lemezélektől a cső belsejébe irányuló áramlását nagy hegesztési sebességek alkalmazásával akadályozzák meg.

 

Dörzshegesztés

Dörzshegesztésnek azt a hegesztési módszert nevezik, amelynél a kötés létesítéséhez szükséges hőenergiát az egyesítésre kerülő felületeken súrlódással állítják elő. A hegesztés kezdeti szakaszában alkalmazott kis erővel szabályozzák a hőképződést.

A kívánt hőmérséklet elérésekor a forgó- vagy alternáló mozgás megszüntetésével egyidejűleg a kötés létrehozásához szükséges nagy erőt fejtenek ki. A dörzshegesztőgépek fél vagy teljesen automatikus módszerrel dolgoznak. A dörzshegesztés elvileg esztergagépeken is elvégezhető, a gyakorlatban azonban kivitelezhetetlen, mert a zömítésre alkalmas gépen zömítőerőre méretezett csapágyakra, megfelelő fékezőrendszerre és egyéb kiegészítő berendezésekre van szükség. Az esztergagép csapágyai a dörzshegesztés indításakor fellépő erős rezgések következtében nagyon gyorsan kopnak, a továbbiakban esztergálásra alkalmatlanná válik az esztergagép.

Ultrahangos hegesztés

Ultrahangos hegesztéshez kívülről nem kell hőt bevezetni. Az ultrahang által előidézett rezgőmozgás a hegesztendő felületek érdességi kiemelkedéseit és az oxidrétegeket elroncsolja, és a fémes felületeket egymásba dörzsöli. A rezgések a kis sajtolóerővel együtt idézik elő a fém folyását. Ultrahangos hegesztéssel a technikai fémek legtöbbje hegeszthető.

Az ultrahangos ponthegesztőgép külsőleg ellenállás-hegesztőgéphez hasonlít. A munkadarabok a szonotróda és gép üllője között fekszenek. A szorítónyomást hidraulikusan vagy pneumatikusan hozzák létre. A magnetostrikciós rezgőfej elvben egy rúdból áll, amelyet elektromágneses gerjesztés céljából tekerccsel vesznek körül. A váltakozóáramú gerjesztés során váltakozó mágneses tér keletkezik. A rúdban, a hossztengely irányában rugalmas deformációk lépnek fel a mágneses tér változásának az ütemében. A rúd anyagaként csak olyan fémek használhatók, amelyeknek egyrészt nagy a magnetostrikciós hatásuk, másrészt megfelelően nagy a szakítószilárdságuk. Legalkalmasabbak a nikkel és nikkelötvözetű rudak.

Vonalhegesztés

A ponthegesztés elvén működik, de az áramvezetőként nem kúpos sajtolószerszámot, hanem csapágyazott és hajtott görgőpárt használnak. Ezzel az eljárással készül a hosszvarratos aeroszolos palackok (dezodor, rovarirtó, festékfújó) palástja.