Fronius TransSteel 3500-5000 Syn beállítása
A hegesztés célja, hogy két különálló hegesztendő anyag (fém) között olvadt állapotban oldhatatlan kötést, azaz “kohéziós kötést” hozzon létre.
Védőgáz.
A védőgáz feladata az ívhegesztés során az oxigén és a nitrogén kiszorítása a hegesztés közvetlen közeléből, valamint befolyásolja a hegfürdő viszkozitását, így hatással van annak nedvesítő képességére. A védőgázas hegesztést a kötések jó minősége, a fedőpor- és a salak-eltávolítás elmaradása, semleges védőgáz alkalmazásakor a varrat kémiai összetételének állandósága, a koncentrált hőhatás következtében a keskeny hőhatásövezet, és ennek megfelelően a minimális elhúzódás jellemzi.
A védőgáztól függően ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélok, könnyű- és színesfémek, ill. ötvözetek, valamint különleges fémek és ötvözeteik egyaránt jól hegeszthetők. A legelterjedtebb gázok: az argon, a hélium és a szén-dioxid védőgáz, valamint az ezekből készült gázkeverékek. A gázkeverékek esetén az egyik alkotó lehet kis mértékben oxigén, valamint nitrogén is. Léteznek három, illetve négykomponenses védőgázkeverékek is.
Védőgáz beállítása MIG-MAG esetében:
Védőgáz beállítása AWI esetében:
Hegesztési eljárások szabványos jelölése.
Az egyes csoportokon belül mindegyik eljárást egy-egy hivatkozási szám jelöli.
Leggyakrabban alkalmazott hegesztési eljárások szabványos jelölése, gyakrabban használt fajtái esetében a következők:
111 Kézi ívhegesztés bevont elektródával
114 önvédő porbeles huzalos ívhegesztés
121 fedett ívű hegesztés huzalelektródával
125 porbeles huzalelektródás, fedett ívű hegesztés
131 Fogyóelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (AFI, MIG-hegesztés)
135 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés (MAG-hegesztés)
136 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés porbeles huzalelektródával
137 Fogyóelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés porbeles huzalelektródával
138 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés fémportöltetű huzallal
141 Volframelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (AWI, TIG)
15 plazmaívhegesztés
21 Ellenállás-ponthegesztés
22 Ellenállás-vonalhegesztés
23 Dudorhegesztés
311 gázhegesztés (oxigén-acetiléngáz)
MIG/MAG hegesztés.
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés MIG/MAG hegesztés.
A “fogyóelektródás hegesztés” nevet onnan kapta, hogy a huzal viszonylag vékony, ezért a gépnek folyamatosan adagolnia kell, hogy ne fogyjon el.
Előnye: Gyors, termelékeny, nagyon könnyű megtanulni a hegesztést, vékony lemezek kiválóan hegeszthetők.
Hátránya: Költséges a védőgáz és a gép, ezért használata inkább az iparszerű munkáknál jellemző.
A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztésnél az ív a folyamatosan adagolt huzalelektróda és a munkadarab között ég védőgáz atmoszférában. Védőgázként semleges argont vagy héliumot, vagy a kettő keverékét alkalmazzák. Aktív gázként széndioxidot és keverék védőgázt alkalmaznak.
A hegesztést egyenárammal, többnyire fordított polaritással kell végezni. A védőgázas ívhegesztő áram az egyenáram, ahol a huzalt a pozitív pólusra, a munkadarabot negatív pólusra kötik. A beállított ívfeszültség hegesztéskor gyakorlatilag nem változik, függetlenül az áramerősségtől. Az ív-feszültség értékét az adott hegesztési feladatnak megfelelően kell beállítani. A hegesztő áramforrás egyik fontos feladata, hogy a hálózati feszültséget és áramot a hegesztéshez szükséges értékre változtassa. A hegesztő áramforrást statikus és dinamikus jelleggörbe jellemzi. A statikus jelleggörbe az áramerősség és a feszültség kapcsolatát írja le. A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje lapos.
Védőgázként alkalmaznak:
- semleges védőgázt (argon, hélium)
- aktív védőgázt (CO2 – szén-dioxid)
- keverék védőgázt (argon alapú általában)
A berendezés fő részei:
hegesztő áramforrás: jelleg-görbéje vízszintes vagy enyhén eső, egyenáram, fordított polaritással végzik többnyire a hegesztést.
huzalelőtoló berendezés fő feladata: a hegesztő huzal egyenletes, megtörés nélküli előtolása a beállított huzal sebességgel. Fontos, hogy a huzalelőtolási sebesség és a huzal- leolvadási sebessége összhangban legyen.
A vezérlő berendezés feladata: a hegesztési folyamathoz szükséges kapcsolások végzése. A védőgáz ellátás és a hűtővíz ellátás ellenőrzése és szabályozása. A vezérlő berendezésben helyezkedik el az ívgyújtást elősegítő elektronikus egység is.
Hegesztő pisztoly: lehet léghűtéses vagy vízhűtéses.
Fő részei: pisztolytest, gáz fúvóka az áramátadó csővel, markolat.
Kiválasztásának szempontjai: feleljen meg a legnagyobb hegesztő áramnak, a védőgáz és a vízhűtés megfelelő szigetelésű legyen. A gyakran kopó alkatrészek könnyen cserélhetőek legyenek és a hozzákapcsolódó hegesztő tömlő hajlékony, és könnyű legyen.
Eljárások:
Argon védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés AFI / MIG
Rövidítése: AFI, nemzetközileg a MIG betűszót használják (Metal Inert Gas). Az eljárás során a hegesztőív a folyamatosan előrehaladó hegesztőhuzal és a munkadarab között ég. A hegesztőhuzalt két vagy négy görgő tolja előre, amelyeket a huzalelőtoló hajtószerkezete mozgat. A hegesztőhuzalt a hegesztőpisztoly huzalvezető spirálján, valamint a rézből, réz-cirkónium ötvözetből készült áramátadón keresztül vezetik a hegesztés helyére. AFI-hegesztéskor egyenárammal dolgoznak, és legtöbb esetben fordított polaritást alkalmaznak.
Argon és szén-dioxid gázkeverékéből álló védőgáz alatt végzik a hegesztést (CORGON- Magyarországon 82% Argon – 18% Szén-dioxid ).
CO2 védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés CFI / MAG
Rövidítése: CFI vagy MAG (Metal Active Gas). Ezt az eljárást elsősorban ötvözetlen és gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítésére használják. A CO2 védőgáz alkalmazásakor problémát jelent, hogy a szén-dioxid gáz szén-monoxidra és oxigénre bomlik, ezért jelentős oxidációval lehet számolni. Az elektródhuzalba ezért dezoxidáló elemeket (mangánt és szilíciumot) ötvöznek. Előnye a gáz olcsósága és a mély beolvadás, hátránya a nyugtalan hegesztési ív, ebből következő erős fröcskölés. Impulzushegesztésre nem alkalmas.
rozsdamentes acél hegesztéséhez használatos CRONIGON 2 ami 98% Argont és 2% szén-dioxidot tartalmaz az ív stabilizálása érdekében.
A MIG/MAG hegesztés összehasonlítva az MMA-val az eljárás módjából adódóan termelékenyebb. ( A termelékenységet csökkenti, ha a hegesztő leáll és új elektródát tesz az elektródafogóba, illetve a salak veszteséget is megspóroljuk. Tehát az egységnyi idő alatt lerakott varratfém tömege sokkal nagyobb.)
A tömör huzal használata ezt a hatékonyságot egészen 80 %- ig emelte és ezt a hatékonyságot növelte 95 %-ig a porbeles huzal megjelenése. A MIG/MAG egy sokoldalú hegesztési eljárás, mellyel a hegesztőanyagot nagyon jó kihozatallal és valamennyi hegesztési helyzetben lehet alkalmazni.
Az eljárást széles körben használják a vékony- , közép- és vastag acélszerkezeteknél, valamint olyan ötvözött alumínium szerkezeteknél, melyeknél a kézi munkavégzésre viszonylag magas arányban van szükség.
A porbeles huzal megjelenésével alkalmazása növekszik a hajógyártás, az olaj- és gázipari offshore ipar területén is.
A porbeles huzalok új lendületet adtak a robotizált - hegesztésnek is, hiszen ezen huzalok nagyon jól bírják az olyan nagy sebességű hegesztéseket, melyet kézzel már nagyon nehéz lenne lekövetni