A hegesztés csoportosítása

Célja szerint:

• kötőhegesztés: hegesztéssel két vagy több munkadarab egyesíthető
• felrakó hegesztés: adott tulajdonságú felületet lehet kialakítani, kopott alkatrészekre
• felületet felhordani, későbbi megmunkálás, felújítás céljából. (anyagfelhordás)

Energiaforrás szerint:

A villamos ív által végzett ömlesztő eljárások: hőforrása a gázközegben végbemenő

nagy hőmérsékletű kisülés; ami az alapanyagok (és többnyire hozaganyag)

megömlesztése útján hozza létre a kötést.

Termokémiai elven működő eljárások: energiaforrása hő termelő (exoterm) kémiai

reakció, amelynek során a fejlődő hő ömleszti meg a munkadarabot és a

hozaganyagot. Ide sorolható a gázhegesztés és az aluminotermikus hegesztés.

Sugárenergia által végzett ömlesztő hegesztések: hőforrása nagy teljesítményű

elektronsugár vagy lézersugár.

Elektromos ellenállás elvén működő eljárások: a hegesztéshez szükséges hő,

ellenálláshő, amely fejlődhet a megömlesztett salak Joule-hője által (villamos

salakhegesztés), érintkezési ellenállás útján (pont-, vonal-, fóliás vonal-, dudor- és

tompahegesztés stb.). Ez esetben a kötés hő és erő együttes hatására jön létre.

Mechanikai energia felhasználásán alapuló eljárások: a hegesztéshez szükséges hő

mechanikai energiából származik (súrlódás, sajtolás, képlékeny alakváltozás stb.). Az

ide sorolható főbb eljárások: dörzs-, ultrahangos, hidegsajtoló és robbantásos hegesztés.

Folyamata szerint: 

• ömlesztő hegesztés
• sajtoló hegesztés

Kivitelezés módja szerint:

• kézi
• félautomatikus
• automatikus
• teljesen automatizált (robot)

Nemzetközi számkódok szerint:

Ömlesztőhegesztés

l ívhegesztés (I)

• 11 Fogyóelektródás, önvédő ívhegesztés (ÖFI)
• 111 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (BI)
• 12 Fedett ívű hegesztés (FFI)
• 13 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (VFI)
• 131 Fogyóelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (AFI)
• 14 Nem - fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (-)
• 141 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (AWI)
• 15 Plazmaív-hegesztés (PI)
• 18 Egyéb ívhegesztési eljárások (-)

2 Ellenállás-hegesztés (E)

• 21 Ellenállás-ponthegesztés (PE)
• 22 Ellenállás-vonalhegesztés (VE)
• 23 Ellenállás-dudorhegesztés (DE)
• 24 Leolvasztó tompahegesztés (LTE)
• 25 Zömítő tompahegesztés (ZTE)
• 29 Egyéb ellenállás-hegesztési eljárások (-)

3 Gázhegesztés (L)

• 31 Oxigén-éghető gáz hegesztés (-)
• 32 Levegő-éghető gáz hegesztés (-)

4 Sajtolóhegesztés (-)

• 41 Ultrahangos hegesztés (UH)
• 42 Dörzshegesztés (D)
• 43 Kovácshegesztés (-)
• 44 Hegesztés nagy mechanikai energiával (-)
• 45 Diffúziós hegesztés (DM)
• 47 Sajtoló gázhegesztés (-)
• 48 Hidegsajtoló hegesztés (H)

7 Egyéb hegesztési eljárások (-)

• 71 Aluminotermikus hegesztés (termithegesztés) (AT)
• 72 Villamos salakhegesztés (SA)
• 73 Elektro-gázhegesztés (EG)
• 74 Indukciós hegesztés (IE)
• 75 Fénysugaras hegesztés (-)
• 751 Lézersugaras hegesztés (LS)
• 76 Elektronsugaras hegesztés (ES)
• 77 ívkisütéses sajtolóhegesztés (IS)
• 78 Csaphegesztés (CSI)

Hegesztéskor végzendő mozgások szerint:

• hegesztőfej vezetése
• hozaganyag adagolása
• munkadarab mozgatása  

Hogyan kezdődhetett?

A különböző történelmi időszakokban, a bronzkortól napjainkig fellelhetőek, akár mondák,

akár irodalmi művekben, az ember által alkalmazott hegesztési eljárások, melyek a fémek

összekötésére szolgáltak.

Képzeljük magunk elé a filmekben is látott törött kardokat, nagy

királyok jelképeit. Valójában a kovácsolás technológiájával történő hegesztésről van szó.

Mert mi is a hegesztés?

Egyszerűen a fémek összekötése elválaszthatatlanul?

A kovácsoló technikában a 19. század vívmánya hozott változást. Az új találmány a

villamosság volt. 1881–82 egy orosz feltaláló (inventer) Nikolai Benardos létrehozta az első

elektromos szénszálas eljárású ívhegesztést. 

Az első világháború idején a britek a hajótestek gyártásához elsősorban az ívhegesztést

használták, fejlesztették. Az 1920-as években előkerült az argon, hélium és hidrogén a

hegesztési eljárásokban, mivel a hegesztett anyagok porozitása megnövekedett. Az 1930-as

években az ívhegesztés sokat fejlődött. Megjelentek a különböző védőgázos ívhegesztési

eljárások. Az 1950-es években a plazma halmazállapot kísérletei a plazma halmazállapotot

létrehozó hegesztési eljárás alapján indultak el. Nagy áttörést jelentett az 58-as évek végén

az elektronsugaras, majd ezt követően a lézer technológiájú hegesztés. 1991-ben Nagy

Britanniában próbálkoztak dörzshegesztéssel, de hatásfoka (gazdaságossága) messze nem

érte el az eddig megismert eljárásokat. 

 

Hegesztési alapfogalmak

Hegesztett kötés: két vagy több mdb. között létesített állandó oldhatatlan és folytonos

kohéziós kapcsolat.

Alapanyag: az összekötendő munkadarabok anyaga.

Varrat: az alapanyagokhoz, és a meglévő hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohézióját

biztosító része.

Hegesztőanyag: a hegesztés folyamán külön adagold, vagy előre elhelyezett a varrat

tömegének és tulajdonságainak biztosítására szükséges anyagok.

Ömledék, vagy hegfürdő: az ömlesztő hegesztésnél kialakuló folyadékfázis tartománya,

megszilárdulásával keletkezik a varrat, ill. varratfém.

Beolvadás: az alapanyag eredeti felülete és a megszilárdult varratalapanyag határvonala

közötti legnagyobb távolság a varratkeresztmetszeten mérve.

Hőhatásövezet: az alapanyagnak az a meg nem olvadt része, ahol a hegesztési, forrasztási

vagy termikus vágási hő folyamat hatására mikró szerkezeti átalakulások játszódnak le. A

hegesztett kötés kritikus, leggyengébb része! 

Összeolvadási határ: az ömledék zóna és a hőhatásövezet közötti határ.

Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor, takarósor): a hőforrás egyszeri elmozgatásakor

megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdult anyag, amely lehet egysoros vagy

többsoros. A varratsornak a varrat hossztengelyével párhuzamosan való elhelyezése a

varratsorrend.

Gyök: a gyökhézagba elsőként kerülő hegesztési réteg többrétegű varratok esetén.

Takaróvarrat (koronaoldali és gyökoldali): a koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill.

a gyökoldalra hegesztett utolsó varratsor. 

Varrat jelölése

 Varrat jelölése műszaki rajzon az MSZ ISO 2553 alapján

1 nyilas mutatóvonal; 2a referenciavonal; 2b azonosítóvonal; 3 a varrat jele

A nyilazott mutatóvonal elhelyezése

Sarokvarratok méreteinek megadása z = a x 1.41

A varrat geometriai méreteinek ellenőrzésére használatos mérőeszközök

Varrat kötések

A varrat a kötés része, amelynek hegesztés irányú mérete többnyire jóval nagyobb a többi méreténél.

Szimmetrikus peremvarrat (a ábra) jön létre, ha a szimmetrikusan peremezett lemezéleket a peremhosszél mentén illesztjük össze.

I varrathoz (b ábra) a lemezszéleket nem kell leélezni, a homlokfelületeket hézag nélkül vagy hézaggal illesztjük össze. A hegesztés végezhető egy vagy két oldalról.

V és az Y varrathoz (c ábra) a lemezszéleket hegesztési eljárástól függő szögben élezzük le, és V varrathoz a letörési oldalél, Y varrathoz pedig a letörési oldalfelület mentén illesztjük. Y varrathoz meghatározott magasságú élgyök-felületet kell kialakítani.

A hegesztés végezhető egy oldalról vagy két oldalról, gyökvédelemmel vagy anélkül. A gyökvédelem – a hegfürdő gyökoldali átfolyásának megakadályozása – megvalósítható szalagvas alátéttel, kerámiával, porpárnával stb.

Az X varratnak követelménye a kétoldali hozzáférhetőség. Az U varrat (e ábra) előkészítése bonyolultabb az eddig említett varratok leélezésénél. A lemezélt adott letörési sugárral, ill. szöggel kell U alakúra alakítani.

A sarokvarratra jellemző a méret a varrat keresztmetszetének legkisebb mérete, a varratba írható egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság (f ábra).

A hegesztési varrat lehet egysoros vagy több, egymás mellé lerakott varratsorból álló többsoros varrat. Az egymás fölötti varratsorok varratrétegeket alkotnak, így egy varrat lehet egy vagy többrétegű. A többrétegű varratok között megkülönböztetünk gyökvarratot, töltővarratot és fedővarratot.

Hegesztési helyzetek ( pozíciók )

 A hegesztési helyzetet PA…PG betűkkel jelöljük, ferde tengelyű cső esetében pedig H (hegesztés felfelé), ill. J (hegesztés lefelé) betűvel. Ha kell, a betűjel kiegészíthető az S emelkedési szög és az R elfordulási szög három számjeggyel megadható értékeivel.

Hegesztési helyzetetek lemezen:

• PA-vízszintes vályúhelyzet
• PB-vízszintes álló sarokvarrat
• PC-haránt tompavarrat
• PD-fej feletti sarokvarrat
• PE-fej feletti tompavarrat
• PF-függőleges felfelé
• PG-függőleges lefelé

Hegesztési helyzetetek csövön:

• PH- függőleges felfelé
• PJ- függőleges lefelé
• H-L045: 45°-os csőtengely függőleges varrat alulról felfelé
• H-J045: 45°-os csőtengely függőleges varrat felülről lefelé