Hegesztés fogalmai

A hegesztéssel kapcsolatos fogalmakat a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet tartalmazza.

Hegesztés: Munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, amelynek során az anyagok természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre, illetve a termikus vágás és darabolás.

Sajtoló hegesztés: A hegesztendő darabok nagy nyomással vagy ütéssel történő egyesítése úgy, hogy az érintkező fémesen tiszta felületek hozaganyag nélkül összehegednek.

Ömlesztő hegesztés: A kötés a hegesztendő anyagok összeolvasztása és a varratanyag kikristályosodása következtében alakul ki.

Hegesztő munkahely: A hegesztéssel rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztő munkahely lehet telepített vagy nem telepített.

Telepített munkahely: Hegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.

Nem telepített munkahely: Hegesztés céljára ideiglenesen kialakított munkahely.

Gázforrás: Gázpalack, gázpalack-telep, gázpalack-köteg, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék.

Gázpalack: A Gázpalack Biztonsági Szabályzat 2.1. pont szerint.

Gázpalack-telep: Változó számú – központi nyomásszabályozóval felszerelt – palackból összeállított gázforrás.

Gázpalack-köteg: Szállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás.

Gáztartály: Telepített, folyékony és/vagy gáz halmazállapotú anyag tárolására alkalmas tölthető gáztároló.

Acetilénfejlesztő készülék: Kalciumkarbid és víz reakciójának létrehozására szolgáló nyomástartó berendezés.

Biztonsági szerelvény: A gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény.

Hegesztő áramforrás: Áramot és feszültséget szolgáltató berendezés, amely rendelkezik ívhegesztéshez és rokon eljárásaihoz szükséges jelleggörbével.

Hegesztő berendezés: Az adott hegesztési technológia megvalósításához szükséges eszközök összessége.

Bekapcsolási idő (BI): Az ívhegesztő áramforrások terhelhetőségének jellemző adata. Azt fejezi ki, hogy a hegesztés során mennyi a ténylegesen hegesztéssel (leolvasztással) töltött idő a teljes ciklusidőhöz viszonyítva. (Ciklusidő a leolvasztási idő és a hegesztési mellékidő – pl. salakolás, elektródacsere – összege.) BI = hegesztési idő/ciklusidő

Elektródafogó: A hegesztőelektróda befogására és az áramcsatlakozás biztosítására szolgáló, szigetelt nyelű, szabványos kivitelű szerszám.

Munkakábel (hegesztőkábel): Az áramforrást az elektródafogóval összekötő szabványos vezeték.

Testkábel (visszavezetőkábel): A hegesztendő tárgyat és az áramforrást összekötő vezeték.

Hegesztő traktor: A fedettívű hegesztéshez használt, rászerelt huzaladagolóval, hegesztőfejjel, fedőpor-tartállyal ellátott önjáró szerkezet.

Hegesztőfej: A hegesztőhuzalt a hegfürdőbe vezető és az áramcsatlakozást biztosító szerkezet.

Ponthegesztő fogó: Mozgatható, kéziszerszám jellegű ponthegesztő szerkezet.

Nyílt ív: A hegesztési folyamat alatt az ív látható, a fény- és hőhatás a környezetet közvetlenül éri.

Fedett ív: Az ív porréteg alatt ég, nem látható, fényhatás a környezetet nem terheli.

Villamos ívhegesztés fokozottan veszélyes környezete:

• szűk tér különösen, ha a falak vezetőképesek,
• olyan hely, ahol a mozgás lehetősége a vezetőképes tárgyak közelében korlátozott,
• nedves vagy meleg munkahely,
• tartályok belseje.

Szűk, zárt, kis légterű tér: Az a zárt tér, amely kisebb 100 m3-nél, vagy valamelyik mérete (magasság, szélesség, hossz, átmérő) kisebb 2 m-nél.

Hegesztő: A vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy.

Hegesztés irányító: Legalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy.

Kifúvatás: A tömlő üzemi nyomáson néhány másodperc időtartamú átöblítése a tömlőben vezetendő gázzal.

Gázhegesztő készülékek üzemzavarai:

Visszavágás: a gázkeverék robbanásszerű (gyors) visszaégése durranó hang kíséretében, majd a láng újra begyullad a kilépő nyíláson. Pattogó hang mellett ismétlődhet.

Visszaégés: a gázkeverék áramlási sebessége kisebb az égési sebességnél, ezért a láng visszahúzódik az égőszárba, és sípoló hang kíséretében belül ég.

Visszacsapás: a visszaégés átterjed az injektoron, illetve keverőkamrán, és behatol a kisebb nyomású gázvezetékbe.

Visszaáramlás: a nagyobb nyomású gáz behatol a kisebb nyomású gáz vezetékébe. 

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők tűzvédelmi szakvizsgája

 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerint a hegesztők, valamint az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére érvényes tűzvédelmi szakvizsga szükséges.

Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki ezt a tevékenységet közvetlenül irányítja. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők esetében képesítési előfeltétel nincs.

A szakvizsga elméleti részből áll. Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül.

Tűzvédelmi szakvizsga

Hegesztés általános szabályai

A hegesztéssel kapcsolatos alapvető szabályokat a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet tartalmazza.

A Szabályzat hatálya a fémek kötő és felrakó hegesztő eljárásait, termikus vágását és darabolását, mindezek kézi és gépesített változatait (a továbbiakban: hegesztés)

alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztő tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik. A Szabályzat előírásait alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek hegesztő laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztő tanműhelyeiben, a hegesztő képző, képesítő és minősítő bázisokon a hegesztést ismertető bemutatóknál is.

Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá:

• a műanyaghegesztés,
• a víz alatti hegesztés,
• a műszeriparban használatos kézi ellenállás-hegesztés,
• a barkácshegesztés.

Hegesztés általános követelményei

Hegesztő munkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat. Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős.

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével a munkáltatónak gondoskodnia kell különösen:

• a hegesztő munkahely biztonságos üzemeltetéséről,
• a munkavállalók egészségvédelméről,
• a hegesztő munkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról,
• a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról,
• a személyi védőeszközök juttatásáról,
• a kollektív védőeszközök használatáról,
• a hegesztő berendezések biztonságos állapotáról,
• más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról,
• közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről,
• a megfelelőség tanúsítására vonatkozó követelmények érvényesítéséről,
• a veszélyes külső körülmények (pl. szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról,
• a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről,
• a hegesztő(k) tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről.

Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen:

• a környezeti hatásokkal,
• a munkavégzés biztonságával,
• a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint
• a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket.

A hegesztő munkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést.

Hegesztés személyi követelményei

Hegesztést önállóan végezhet, aki

• betöltötte a 18. életévét, és
• a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és
• államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

Hegesztő szakmunkás tanulók, illetve különféle hegesztő eljárások gyakorlati oktatásán résztvevők csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett foglalkoztathatók.

Gázpalackot és acetilénfejlesztő-készüléket az kezelhet, akivel az ehhez szükséges ismereteket a munkáltató oktatás keretében elsajátíttatta.

A hegesztő munkák irányítására az a legalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy jogosult, akit erre a munkáltató írásban is megbízott.

Munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok

A hegesztő köteles a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt  és szükség szerint közben is  ellenőrizni. 

A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell:

• a közlekedési utak szabadon hagyását,
• éghető anyagok jelenlétét a közelben,
• födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések – éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt – tömítettséget,
• robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését,
• a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét,
• az elszívó/szellőző segédberendezések működését,
• a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelőberendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését,
• ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést,
• a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását,
• az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét,
• a figyelmeztető táblák meglétét.

Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. Ha a tűzgyújtási engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre szóló engedély) a hegesztő számára nem egyértelmű, akkor a pontosítást az engedély kiadójától meg kell kérni, és a hegesztést csak az egyértelmű utasítás alapján szabad végezni. A munka befejezésekor, vagy ha a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban kell hagyni, hogy azok ne lehessenek baleset okozói.

Szervezési követelmények

A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. Az átvizsgálás szempontjai az előző bekezdés szerint.

Öntőhegesztés (aluminotermikus hegesztés)

A hegesztő munkát csak akkor szabad végezni, ha a tűzvédelmi előírásokban meghatározott mennyiségű és fajtájú tűzoltó eszköz rendelkezésre áll és működőképes.

Termittüzet vízzel oltani tilos!

Hegesztés gázvezetéken

A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel) vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell elérni, és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl. vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani. Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell.

Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben

Biztosítani kell, hogy

• a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett értéket,
• gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen,
• ne alakulhasson ki oxigéndús atmoszféra.

Gázforrást, hegesztőáramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott üzemeltetni tilos!

Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő eszközt.

Hegesztés szabadban

A mindenkori időjárásnak (szél, eső, nap, hő stb.) megfelelő védelmet is biztosítani kell.

Tilos munkát végezni, ha

• a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt,
• zivatar van,
• villámlik!