Wolframelektródák

 Maga a wolramelektróda igen fontos szerepet játszik ennél az eljárásnál, kiválasztása nagy jelentőséggel bír.  A hegesztést végző szakemberek Magyarországon általában három típust részesítenek előnyben.  Ezek a zöld (W), piros (WT20) és az arany (WL15) wolframelektrodák. Iparunk 90%-ban ezeket használja.

A nálunk leginkább közkedvelt és leggyakrabban használt piros (WT20) jelölésű tóriumoxiddal ötvözött wolframelektróda Nyugat-Európában, az egészségre ártalmas kisugárzása miatt kivonásra kerül.

Zöld (W)

• Standard elektróda alumínium hegesztéshez
• Adalékmentes tiszta wolframelektróda
• Váltakozó áramú hegesztésnél kisebb az egyenirányító hatás, az elektróda vég sima felületű gömb. Egyenáramnál (DC) még nagyfrekvencia mellett is nehezen gyújt.
• Váltakozó áramú AWI hegesztés, és ötvözött és ötvözetlen alumínium hegesztéséhez ajánlott.
• Egyenáramú (DC) hegesztésre nem alkalmas.

Fehér (WZ8)

• Legjobb megoldás az alumíniumra
• A cirkónium ötvözésű elektróda minimális wolfram szennyeződést biztosít.
• Váltakozó áramú AWI hegesztés, alumínium és magnézium ötvözetekhez.

Szürke (WC20)

• A WL-15 és WT-20 mellett a legnépszerűbb, kiváló élettartamú, általános elektróda
• Összetétele: W +1,8 - 2,2% cériumoxid (a cériumoxid hozzáadása megnöveli az élettartamot a WP-00-hoz képest)
• Alkalmas egyenáramú és váltakozó áramú hegesztésre is, különösen jó teljesítményt nyújt a kis áramerősségű váltakozó árammal. Ideális finomlemezes hegesztéshez.
• Egyen vagy váltakozó áramú AWI hegesztés. Univerzálisan alkalmazható minden fémhez és ötvözethez az alacsony és közepes áramerősség tartományban.

Piros (WT20)

• Összetétele: W + 1,8-2,2% tóriumoxid
• Az összes ötvözőelem legjobb tulajdonságait ötvözi, amely kiváló ívgyújtást biztosít.
• Az oxid növeli az elektronemissziót, jobbak a gyújtási tulajdonságok, az élettartam és az áramterhelhetőség.
• Egyen áramú AWI hegesztés.
• Rozsdamentes acélokhoz, szénacél, nikkel ötvözet, Titán, Réz.
• Csak jó elszívás mellett alkalmazható.

Fekete (WL10)

• Univerzális elektróda az egyenáramú (DC) AWI és plazma hegesztésben
• Összetétele: W + 0,9-1,2% lantánoxid. (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
• A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség.
• Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés.
• Fő alkalmazási területe az ötvözött és ötvözetlen acélok, az alumínium, titán, nikkel réz és magnézium ötvözetek hegesztése
• Különösen ajánlott plazmahegesztéshez.

Arany (WL15)

• Tehetség minden területen.
• A Lymox mellett a WT-20 igazi alternatívája. A magasabb lantán tartalom javítja a gyújtási teljesítményt, a WL-10-hez képest.
• Összetétele: W + 1,2-1,8% lantánoxid. (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
• A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség
• Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés,
• Fő alkalmazási területe az ötvözött és ötvözetlen acélok, az alumínium, titán, nikkel, bronz, réz és magnézium ötvözetek hegesztése.

Kék (WL20)

• Kiválóan használható automatizált hegesztésnél
• A legmagasabb lantán tartalmú elektróda felülmúlhatatlan ívgyújtási eredményekkel.
• Összetétele: W + 1,8-2,2% Lantán (A lantán tartalmú elektróda az alacsonyabb áramtartományokban meghaladja a cérium elektródák teljesítményét, a hegy elkopása minimális.)
• A lantánoxid tartalomnak köszönhetően megnövekedett gyújtási képesség
• Egyenáramú AWI hegesztés.
• Fő alkalmazási területe egyenáramú magasan ötvözött és ötvözetlen acélok,  bronz, és réz ötvözetek hegesztése.

Türkiz (WR20)

• Az első próbálkozás
• Megközelítőleg 25 évvel ezelőtt kísérletezték ki az első kísérleti sugárzásmentes elektróda volt.
• Összetétele: W + ritka földfémoxidok (cérium, lantán, yttírium és egyéb oxidok)
• Az összes ötvözőelem legjobb tulajdonságait ötvözi, amely kiváló ívgyújtást biztosít.
• Kiváló ívstabilitás.
• Egyen-, váltakozó áramú AWI hegesztés.
• Univerzálisan alkalmazható egyenáramú és váltakozó áramú hegesztésnél, első sorban saválló és rozsdamentes acélok esetében.

Villamos ívhegesztés.

 Az elektromos áram hőhatása kétféleképpen alkalmazható hegesztési célokra. Az egyik a Joule-hővel végzett ellenállás-hegesztés, a másik az elektromos ívhegesztés, amely a plazmakisülés hőhatását hasznosítja. A plazma hőmérsékletét és erősségét az

elektronsűrűség és mennyiség határozza meg, amely beállítható a modern hegesztő berendezésekben (áramerősség és feszültség beállítás).

Az ívhegesztés első kidolgozója Benardos volt 1885-ben. Ennél az eljárásnál az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat egy szénpálcához kötik. A szénpálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az alapanyagot az ív keletkezési helyén megömleszti, a hézagot külön fémpálcával töltik fel. A Benardos-eljáráshoz egyenáramot használtak. Mára csaknem kizárólagosan a Slavianoff-féle eljárás terjedt el. Ebben az esetben elektródként fémpálcát használnak, míg a másik sarok a hegesztendő tárgy. A fémpálca és a munkadarab összeérintésével lehet az ívet húzni, amelynek hőhatása mind a munkadarab szélét, mind a hegesztőpálcát megolvasztja. A pálca lecsepegő ömledéke szolgál a varrat feltöltésére. A Slavianoff-eljáráshoz mind egyenáramot, mind váltakozó áramot lehet használni.

Hegesztés elektródákkal

A hegesztéshez használt elektródák lehetnek:

• bevonat nélküli (csupasz) és
• bevonatos elektródok.

Váltakozó áramú hegesztéskor a csupasz hegesztőpálca, amelynek összetétele közelítőleg megegyezik a munkadarab összetételével, nagyon kevés iont termel a villamos ívben. Ezért ilyen pálcával csak egyenáramról lehet hegeszteni, tekintettel arra, hogy váltakozó áramú ívben a feszültség – 50 periódusú áram esetén – másodpercenként százszor halad át a nullponton, így az ív újragyulladásához az a csekély ionizáció, amely csupasz pálcával létrejön, nem elegendő. Ezért már korán megjelentek az ív stabilitásához szükséges bevont pálcák. A bevonathoz olyan anyagot használnak, amely sokkal jobban ionizálható, mint az alapanyag. A bevonat ezen túlmenően az ömledék oxidációját is megakadályozza.

A hegesztő elektródok bevonatainak több típusa van:

• vasoxidos,
• vas-mangánoxidos,
• rutilos,
• cellulóz típusú,
• bázikus.

Az egyenes, külsején bevont elektródokon kívül létezik porbeles elektródhuzal is, amely acélszalagból készült körszelvényű vagy lapos cső, belsejében por alakú töltettel. Ez az elektród hajlítható, tekercselhető (ellentétben a ridegsége miatt csak egyenes szálban forgalmazott külső bevonatos elektródokkal).

A kézi ívhegesztés, röviden MMA, más néven bevont elektródás ívhegesztésként ismert.

Ez a legrégebbi és legsokoldalúbban használható a számos hegesztési eljárás közül. A hegesztés során villamos ív jön létre és marad fenn a bevont fémelektróda vége és a munkadarab között. A megolvadt fémcseppek az elektródáról az íven át jutnak a hegesztési ömledékbe, miközben azokat a levegő káros hatásától a bevonatból keletkező gázok védik meg. A bevonatból képződött megolvadt salak lebeg a hegesztési ömledék tetején, így a szilárdulási ideje alatt megvédi a hegesztőanyagot a levegő hatásától.A salakot el kell távolítani minden egyes varratsor lehegesztése után.

Több száz különböző elektródát gyártanak, melyek gyakran tartalmaznak ötvöző anyagokat a hegesztés tartósságának, szilárdságának és képlékenységének fokozása érdekében.

A bevonat szerepe

• ívstabilitás (váltóáramnál is stabil ív, fröcskölés csökkentése),
• védelem szennyeződés ellen (inaktív gázok)
• beedződés csökkentése ( hőszigetelő salakréteg), 
• tisztítás (P-ból és S-ből foszfidok és szulfidok, kicsapódnak), 
• ötvözés, kiégett ötvözők pótlása (ferroötvözetek a bevonatban: FeMn, FeCr, FeMo, FeTi),
• felületalakítás (folyós salak felületi feszültsége). 

A kézi ívhegesztés előnyei:

• kényszerhelyzetű hegesztésre alkalmas,
• eltérő vastagságú anyagok is összeköthetők vele,
• rendkívül igényes ötvözött és ötvözetlen szerkezetű varrat is kialakítható,
• vegyes munkákra, hegezstési hibák javítására alkalmas,
• üzemi vagy szerelési nehézségek áthidalhatók a segitségével,
• a legolcsóbb berendezések szükségesek hozzá, egyszerű telepítés, nagy mozgékonyság, csekély karbantartási költség.

Hátrányai:

• kis termelékenység
• rossz energiahasznosítás.

A hegesztő elektródok bevonatainak több típusa van:

• vasoxidos,
• vas-mangánoxidos,
• rutilos,
• cellulóz típusú,
• bázikus.

Argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés.

 Rövidítése: AWI. Nemzetközileg a TIG (Tungsten Inert Gas) betűszót használják. Az argon védőgázas AWI-hegesztéskor a volfrámelektród és az alapanyag között húzott ívet argon gázburok veszi körül. A gázburok hatásossága nagymértékben függ a gáz sűrűségétől és a hegesztés sebességétől (nagy hegesztési sebesség esetén az ív kiléphet a védőgáz burokból).

A hegesztéshez használt volfrámelektródák porkohászati úton készülnek, az alkalmazás céljától függően eltérő ötvözéssel. A különböző célra készült elektródák végeit eltérő színnel jelölik meg.

Tiszta volfrámelektródát csak alumínium hegesztéshez használnak. Zöld színű jelöléssel készül.

Általános használatra, acélok hegesztésére kb. 2% tóriumtartalmú, piros színjelű elektródákat, enyhén radioaktív hatású;

A cirkóniummal ötvözött volfrámelektróda színjelölése fehér;

A lantánnal ötvözött volfrámelektróda színjelölése fekete;

A cirkonnal ötvözött volfrámelektróda, színjelölése szürke.

Az argongázban kialakult ív sok szempontból eltér a levegőben létrejött villamos ívtől. Az argon egyatomos gáz, amelyben az elektronok mozgékonysága sokkal nagyobb, mint a kétatomos gázokban. Egy másik jellegzetes különbség az, hogy az ív egy igen nagy olvadáspontú volfrámelektród és egy viszonylag kis olvadáspontú fém között jön létre (különösen nagy a két olvadáspont közötti különbség például alumínium hegesztésekor), azaz az anód és a katód hőmérséklete között jelentős különbség adódik.

A hőmérséklet-különbség nagymértékben függ attól, hogy egyenes, vagy fordított polaritású kapcsolást alkalmaznak. Egyenes polaritású kapcsoláskor a volfrámelektród a negatív, a hegesztendő anyag a pozitív sarok. Ebben az esetben az elektródon levő katódfoltból igen nagy sebességű elektronok indulnak ki, amelyek az anódként kapcsolt alapanyagba ütköznek, amely aránylag keskeny területen, de nagyon erősen felmelegszik. Az így képződő varrat tehát keskeny, de nagyon mély. Az argongáznak ebben az esetben csak védőgáz szerepe van.

Fordított polaritású kapcsoláskor, amikor a hegesztendő anyag a negatív pólus, a nagy sebességű elektronok a volfrámelektród felé áramolnak, és abba ütközve fejlesztenek nagy hőt. A fordított polaritású kapcsolás előnye az, hogy a nagy sűrűségű, nagy tömegű argon ionok a tárgy felületére ütköznek, és az ott lévő esetleges oxid- és nitridhártyát feltörik, felbontják. Ebben az esetben az argongáznak nemcsak védőhatása, hanem tisztító hatása is van.

Az AWI eljárás során használunk egyen és váltakozó áramot is, ezért fontos a hegesztő berendezésen az áramnemnek megfelelő kiválasztására szolgáló kapcsoló, illetve az egyen áram polaritás kapcsolója, a berendezéseken fontos az áramerősség precíz beállításának lehetősége, ami egy fokozatmentes kapcsolóval történik. A korszerű hegesztő áramforrások úgynevezett inverteres gépek, amely először a hálózati feszültséget egyen irányítja, majd félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó (inverter) középfrekvenciás lüktetőfeszültséggé alakítja. Ezt a feszültséget egy transzformátor csökkenti a megfelelő kis értékre. A transzformátor szekunder tekercsére kapcsolódik a diódás egyenirányító és a simító fojtótekercs, amely a hegesztéshez szükséges egyenfeszültséget adja. Az ilyen felépítésű berendezések a többszöri energiaátalakítás ellenére is jobb hatásfokkal rendelkeznek mint a hagyományos transzformátorok.

Széndioxid védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés

Rövidítése: CFI vagy MAG (Metal Active Gas).

Ezt az eljárást elsősorban ötvözetlen és gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítésére használják. A CO2 védőgáz alkalmazásakor problémát jelent, hogy a szén-dioxid gáz szén-monoxidra és oxigénre bomlik, ezért jelentős oxidációval lehet számolni. Az elektródhuzalba ezért dezoxidáló elemeket (mangánt és szilíciumot) ötvöznek. Előnye a gáz olcsósága és a mély beolvadás, hátránya a nyugtalan hegesztési ív, ebből következő erős fröcskölés. Impulzushegesztésre nem alkalmas.

Kevertgázas fogyóelektródás ívhegesztés: argon és szén-dioxid gázkeverékéből álló védőgáz alatt végzik a hegesztést (CORGON). 

Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés

 

Rövidítése: AFI, nemzetközileg a MIG betűszót használják (Metal Inert Gas).

Az eljárás során a hegesztőív a folyamatosan előrehaladó hegesztőhuzal és a munkadarab között ég. A hegesztőhuzalt két vagy négy görgő tolja előre, amelyeket a huzalelőtoló hajtószerkezete mozgat. A hegesztőhuzalt a hegesztőpisztoly huzalvezető spirálján, valamint a rézből, réz-cirkónium ötvözetből készült áramátadón keresztül vezetik a hegesztés helyére. AFI-hegesztéskor egyenárammal dolgoznak, és legtöbb esetben fordított polaritást alkalmaznak.

Irányelvek

 

Mások személyi adataival való visszaélés

Nem engedélyezünk olyan alkalmazásokat, amelyek félrevezetik a felhasználókat úgy, hogy valaki másnak (pl. másik fejlesztő, vállalkozás, jogi személy) vagy más alkalmazásnak adják ki magukat.  Ne utaljon arra, hogy az alkalmazás valamilyen személyhez kapcsolódik, vagy valaki jóváhagyását élvezi, ha ez nem igaz.  Ne használjon olyan alkalmazásikonokat, leírásokat, címeket vagy alkalmazáson belüli elemeket, amelyek alapján a felhasználók tévesen azt hihetik, hogy az alkalmazás valamilyen személlyel vagy más alkalmazással áll kapcsolatban.

Felhasználói adatok

A fejlesztőnek a felhasználói adatokat (például a felhasználóktól vagy a felhasználókról gyűjtött adatokat, beleértve az eszközadatokat is) átlátható módon kell kezelnie. Ez azt jelenti, hogy nyilvánosságra kell hozni a felhasználói adatok hozzáférését, gyűjtését, felhasználását, kezelését és megosztását az alkalmazásból, és az adatok felhasználását a nyilvánosságra hozott irányelveknek megfelelő célokra kell korlátozni. Kérjük, vedd figyelembe, hogy a személyes és érzékeny felhasználói adatok bárminemű kezelésére érvényes még minden, az alábbi „Személyes és bizalmas felhasználói adatok” című szakaszban feltüntetett további követelmény is. Ezek a Google Play-követelmények kiegészítik a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok által előírt valamennyi követelményt.

Ha harmadik féltől származó kódot (például SDK-t) szerepeltetsz az alkalmazásodban, akkor biztosítanod kell, hogy az alkalmazásodban használt, harmadik fél által biztosított kód, valamint az alkalmazásodból származó adatok harmadik fél általi feldolgozására irányuló gyakorlatok megfeleljenek a Google Play Fejlesztői Programszabályzatnak, amely a felhasználásra és a közzétételre vonatkozó előírásokat is tartalmaz. Biztosítanod kell például, hogy az SDK-szolgáltatók ne adjanak el személyes és érzékeny felhasználói adatokat az alkalmazásból. Ez a követelmény attól függetlenül érvényes, hogy a felhasználói adatok továbbítása a szerverre történő elküldés után vagy harmadik fél kódjának az alkalmazásba történő beágyazásával történik.

Engedélyek és bizalmas információhoz hozzáférő API-k

Az engedély- és a bizalmas információkhoz hozzáférő API-kéréseket közérthető módon kell megfogalmazni a felhasználó számára. Csak olyan engedélyeket és bizalmas információkhoz hozzáférő API-kat kérhetsz, amelyek az alkalmazás meglévő, Google Play-adatlapján ismertetett funkcióinak vagy szolgáltatásainak megvalósításához szükségesek. Nem használhatsz sem olyan engedélyeket, sem olyan bizalmas információkhoz hozzáférő API-kat, amelyek nem nyilvános, megvalósításra nem kerülő vagy nem engedélyezett funkciókhoz vagy célokra biztosítanak hozzáférést a felhasználói vagy eszközadatokhoz. Az engedélyeknek vagy a bizalmas információkhoz hozzáférő API-knak köszönhetően megismert személyes vagy bizalmas adatok értékesítése, illetve értékesítési célból történő megosztása tilos.

Az adatokhoz való hozzáféréshez szükséges engedély- és a bizalmas információkhoz hozzáférő API-kéréseket összefüggéseiben, fokozatosan jelezd, hogy a felhasználó megértse, miért kér engedélyt az alkalmazás. Az adatok csak olyan célokra használhatók, amelyekhez a felhasználók hozzájárulásukat adták. Ha a fejlesztő később más célokra szeretné használni az adatokat, meg kell kérdeznie a felhasználókat, és gondoskodnia kell arról, hogy egyértelműen kifejezzék hozzájárulásukat az adatok további felhasználási módjaihoz.

Megtévesztő viselkedés

Nem engedélyezünk olyan alkalmazásokat, amelyek megpróbálják félrevezetni a felhasználókat, vagy tisztességtelen magatartást tesznek lehetővé. Ide tartoznak például a lehetetlen funkciót nyújtó alkalmazások. Az alkalmazásoknak pontos nyilatkozatot, leírást és képeket/videót kell biztosítaniuk funkcionalitásukról a metaadatok minden részében. Az alkalmazások nem kísérelhetik meg utánozni az operációs rendszer vagy más alkalmazások funkcióit és figyelmeztetéseit. Az eszköz beállításait csak a felhasználó tudtával és beleegyezésével szabad megváltoztatni, és csak akkor, ha a felhasználó visszavonhatja a változtatást.